Az ember evolúciójáról tanított nézetek több sebből véreznek, írja Szendi Gábor, aki cikkében összefoglalta az előtörténetünk homályos pontjait sokkal jobban megvilágító „vízimajom” elméletet. Bár első hallásra meghökkentőnek hangzik, sok tényező arra mutat, hogy az ember eredendően vízi élőlény volt.

Mesterséges vegyi anyagokat talált a WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet európai élelmiszerekben. A tejtermékekben, húsokban, kenyérben kimutatott vegyi anyagok emberek és vadállatok vérében is jelen vannak. Kialakult tehát a vegyi anyag szennyezés láncolata.

Ha valaki legalább hetente egyszer tengeri halat fogyaszt, akkor az életkor előrehaladásával összefüggő agyteljesítmény-csökkenést akár 3-4 évvel is kitolhatja. Ezzel a következtetéssel zárult az a kutatás, amelyben 3718 – 65 éves vagy idősebb – chicagói lakos étkezési szokásait és agyműködését kísérték figyelemmel több mint hat éven át. A kutatásban részt vevők kérdőívek kitöltésével is segítették a vizsgálatot, megjelölve az általuk fogyasztott ételeket.

Az oregoni anyák teje nagy mennyiségű mérgező anyagot tartalmaz. Ezzel az eredménnyel zárult a legutóbbi kutatás, amelyet több környezetvédelmi csoport finanszírozott. A vizsgálatban 40 édesanyától kértek tejmintát, majd megvizsgálták bennük a PBDE gyulladásgátló vegyi adalékanyag és más toxinok jelenlétét. A PBDE-t – teljes nevén polibróm-difenil-étert – a korábban használt PCB (poliklór-difenil) helyett dolgozták ki. A PCB-t a 70-es években tiltották be, miután kiderült, hogy rákkeltő hatású.

A fejlett országokban egyre nagyobb divat az egészséges táplálkozás. Ma már sok élelmiszerről tudjuk, hogy kimondottan védik az egészségünket, illetve alkalmasak többféle betegség megelőzésére. A szív- és keringési betegségek ellen hatásos fegyver a telítetlen zsírsavakban gazdag tengeri halak fogyasztása, és hasonlóan előnyös az olívaolaj, az olajos magvak beépítése is mindennapi étrendünkbe. Az új irányzatot felismerve az Egyesült Államokban egyre több helyen lehet „szuperételeket” vásárolni.

Komoly vita van kibontakozóban arról, érdemes-e fogyasztani a tenger gyümölcseit azoknak, akik tenni akarnak egészségük védelméért. A szakértők egyfelől a halak szennyezettségével érvelnek, másfelől viszont a bennük található telítetlen zsírsavak előnyeit sorolják.

Mind szélesebb körben mutatkozik a világon a gond, hogy az anyák nem tudják szoptatni csecsemőiket: vagy egyáltalán nem termelődik tejük, vagy nem elegendő a mennyisége. Becslések szerint az ilyen anyák száma 3-6 millió között lehet, az ok pedig a környezetszennyező dioxinok.

Patinás gyógyszergyár kutatólabora­tóriumában dolgoztam jó pár éve. Egyszer az üzemorvosi szűrés után hívtak a rendelőből, azonnal menjünk vissza egy kontrollvizsgálatra. Nem akarták ugyanis elhinni, hogy az osztály minden dolgozója kóros mennyiségben fenolt pisilt.

A szervezet ómega-3 szintje szoros kapcsolatban áll az agy szerotoninszintjével. Ha a depresszió összefügg az ómega-3 hiányos táplálkozással, akkor vajon az ómega-3 pótlása antidepresszáns hatású volna? Erre a kérdésre is keresi a választ cikkünk szerzője.

Az emberek fejében sok kedves emlék él a vasárnapi habos kakaóról, a tejeskávéba lógatott kifliről, a nagymama madártejéről, amelyen jéghegyként úszkáltak a tojásfehérje habgaluskák. Emlékszem, ahogy Ibolya tehén befordult az utcánkba, kitártuk neki a kaput és beballagott az istállóba a helyére. Emlékszem a frissen fejt meleg, habos tej varázsára, amit nagymamám öntött a bögrémbe. Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy a tej: élet, erő, egészség. „Tejet minden gyermeknek” – hirdetik a politikai programok, az anyukák agyába döngölőgéppel verik bele, hogy gyerekeik nem fognak felnőni, csontjaik csenevész pálcikák maradnak, fogaik szétmállnak az első harapástól, ha nem kapnak elég tejet. Orvosok, védőnők, diétás magazinok, és egyáltalán mindenki úgy gondolja, a legjobb, amit tehetünk önmagunkkal és gyermekeinkkel, ha vedeljük a tejet.