A kutatók 200 állatot kezeltek az agyfejlődés különböző szakaszaiban a szerotonin visszavételét gátló citaloprammal. Az adagolás legalább két hétig tartott a születést követő nyolcadik napig. A Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban megjelent tanulmány szerint a kezelt állatok nehezen teremtettek kapcsolatot a többi patkánnyal, és nem kapcsolódtak be a kölykök játékába. Kevésbé tudtak megbirkózni az új helyzetekkel, és megdermedtek, ha ismeretlen hangot hallottak.

Dr. Kimberly Simpson, a tanulmány társszerzője hozzátette, hogy a jelenség főleg a hímnemű kölyköknél volt megfigyelhető.

„Azt tapasztaltuk, hogy a szer főleg a hallásért felelős agykérget érintette. Ezek az állatok nem fejlődtek megfelelően, és a különbség számottevő volt. Az agykéreg lassan dolgozott, és nehezen ismerte fel az új hangokat. A probléma felnőttkorban is fennállt” – mondta el Dr. Michael Merzenich, a Kaliforniai Egyetem munkatársa. A megkésett beszédfejlődés az autista gyermekek egyik fő jellegzetessége.

A kutatók később megállapították, hogy a patkányok agya hasonlított az autista gyermekekéhez. „Általában óvatosnak kell lenni abban, hogy a patkányokon végzett kísérletek eredményeit emberek kezeléséhez használjuk fel, az eredmények azonban azt mutatják, hogy az antidepresszánsok befolyásolják az agy fejlődését. Mérlegelni kell a várandós anya mentális egészségi állapotát és a gyermekre leselkedő veszélyeket” – vélekedett Dr. Thomas Insel, az amerikai Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézet igazgatója.

1985-ben még csak húszból egy kismama szedett SSRI- tartalmú gyógyszert, ez az arány mára egy a tízbőlre nőtt. A kutatók azonban leszögezték, hogy a kísérletet nem depressziós állatokon végezték, ezért korai lenne azt javasolni az anyáknak, hogy mindenképp hagyjanak fel a szer alkalmazásával. További kutatások szükségesek annak megállapítására, hogy a terhesség mely szakaszában és mekkora dózis az, amely a legkevesebb kockázattal jár.