A rovarevésé a jövő?
Éhes? Mit szólna egy kis fűszeres szöcskéhez kukacmártással? Egy ilyen fogás gondolatától is felfordul a gyomrunk, pedig a rovarfogyasztás a világ sok pontján bevett gyakorlatnak számít. A rovarok alacsony zsírtartalma miatt több kutató úgy véli, hogy a rovarevés az elhízás és az ezzel összefüggő betegségek elleni küzdelem hatékony eszköze lehet a jövőben.
Az ENSZ Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik 2013-as beszámolója szerint világszerte mintegy 2 milliárd ember fogyaszt rovarokat hagyományos étrendje keretében. Ezt a gyakorlatot nevezik idegen szóval entomofágiának.
A rovarevés a világ számos részén, például Kínában, Afrikában, Ázsiában, Új-Zélandon, valamint Közép- és Dél-Amerika néhány fejlődő részén is bevett gyakorlatnak számít. A FAO jelentéséből az is kiderült, hogy a nyugati országok többségében a lakosság undorral tekint az entomofágiára, primitív viselkedésnek tekintik.
A rovarok pedig rendkívül táplálóak: a többségük fehérjében, egészséges zsírokban, vasban és kalciumban is gazdag, ugyanakkor kevés szénhidrátot tartalmaz. A FAO jelentésének szerzői azt állítják, hogy a rovarok legalább annyira táplálók, mint az olyan gyakorta fogyasztott húsfélék, például a marhahús.
Az entomofágia előnyeinek még nincs vége a fogyásnál. Az ENSZ szerint rovarfogyasztással a fejlődő országokban gyakori alultápláltság ellen is fel lehetne venni a harcot. Az UNICEF kutatói szerint az 5 éven aluli gyermekek halálozásának közel felét világszerte az alultápláltság okozza, és ezek többsége Ázsiában és Afrikában következik be.
Mivel a rovarok nemcsak kiváló egészséges zsír- és fehérjeforrások, mindenütt megtalálhatók, így könnyen elérhető és olcsó tápláléknak számíthatnak. Ez pedig nagy előnyt jelenthet azokban a szegény országokban, ahol az alultápláltság gyakori jelenség.
A FAO azt is hozzátette, hogy a rovarevés a gyors népességnövekedés következtében várható táplálékhiány problémájára is megoldást jelenthet. A Világbank szerint a világ népessége 2050-re várhatóan 9 milliárdra fog emelkedni, ami azt jelenti, hogy 50 százalékkal több élelmiszert kell megtermelnünk a plusz 2 milliárd ember táplálásához. Mivel az éghajlatváltozás miatt a becslések szerint több mint 25 százalékkal vissza fog esni a mezőgazdasági terméshozam, sürgősen új alternatívákat kell találnunk a többlet élelmiszer előteremtésére.
