A zsírokat többnyire egészségtelen, hizlaló dolognak tekintjük, valójában azonban több fontos funkció látnak el a szervezetben. Fontos energiaszolgáltatók, egy gramm zsír 9 kalóriájával kétszer annyi energiát ad, mint ugyanennyi szénhidrát vagy fehérje. Ha a testünk nem égeti el azonnal a zsírokat, akkor energiatartalékként elraktározza „rosszabb időkre”.
fehérje
A vegetáriánus gyermek és a Spirulina
„Megfelelő készítmény lehet-e a HAWAII SPIRULINA, és ha igen, milyen adagolásban egy 9 éves kislánynak, aki nem hajlandó húst enni? Tejtermékeket és tojást is csak időnként fogyaszt. A hiányzó tápanyagokat igyekszünk hüvelyes zöldségekkel pótolni, amelyeket szeret.” Erre a – bizonyára sokakat érintő – problémára keres megoldást az egyik olvasónk.
Fenntartható fehérjeforrásaink – állati jó alternatívák (2)
Egyre többször lehet hallani, hogy a nagyipari hús- és tojástermelés mind kevésbé fenntartható iparággá nőtte ki magát, és komoly vitákat vált ki, hogy mivel lehet helyettesíteni ezeket a fehérjeforrásokat, hogyan lehet megelőzni az élelmiszerválságot. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Föld növekvő népességét egyre kevésbé lehet fenntartható módon táplálni.
Együnk chiát sokféle módon, de ne túl sokat!
A chia (azték zsálya) magok magas tápértékük, rosttartalmuk és sokoldalúságuk miatt a kiegyensúlyozott étrend ideális kiegészítői lehetnek. Ezért és az egészségre gyakorolt pozitív hatásuknak köszönhetően ezt a magot szuperételneknek is nevezik. Laktató és energiát szolgáltató hatásuk miatt Közép- és Dél-Amerikában évezredek óta fogyasztják.
Élesztő, a természetes probiotikum
Az egyiptomiak már több ezer évvel ezelőtt használták az élesztőt a kenyér és a sör előállításához – igaz anélkül, hogy tisztában lettek volna azzal, milyen titokzatos „hatalom” segít nekik. A titkot, az egysejtű mini teremtményt később Louis Pasteur fedte fel: 1857-ben mikroszkóp segítségével felfedezte az élesztőt és annak hatásmechanizmusát.
Mennyi fehérjére van szükségünk?
Az egyéni ajánlott napi tápanyagszükséglet (így a fehérje) meghatározása nem könnyű, nagyjából 0,8 g/testtömegkg/nap értékre tehető. Egy átlagos testalkatú nő esetében ez mintegy 46 g. Ez a napi energia- (kalória) bevitelnek mindössze 10-12%-át jelenti. Szükség lehet a fehérjebevitel növelésére, ha Ön sokat sportol, fogyni szeretne vagy középkorú.
A borsó: növényi fehérjebomba
A borsó egész évben gazdagítja étrendünket levesként, püréként, vagy főzelékként. A kicsi zöld golyócskák fehérjékkel és egyéb egészséges összetevőkkel szolgálnak, és tartogatnak néhány meglepetést is. A száraz borsó zsír- és szénhidráttartalma például többszöröse a frissének! Eláruljuk, mi van a borsóban, és mire kell ügyelni eltarthatóságánál.
A rovarevésé a jövő?
Éhes? Mit szólna egy kis fűszeres szöcskéhez kukacmártással? Egy ilyen fogás gondolatától is felfordul a gyomrunk, pedig a rovarfogyasztás a világ sok pontján bevett gyakorlatnak számít. A rovarok alacsony zsírtartalma miatt több kutató úgy véli, hogy a rovarevés az elhízás és az ezzel összefüggő betegségek elleni küzdelem hatékony eszköze lehet a jövőben.
Izomnövelő élelmiszerek
Az izmokat a sportosság és a fittség szimbólumának tekintjük, de ezek az „erőcsomagok” nemcsak erőt demonstrálnak, hanem stabilizálják az egész mozgásrendszert is. Elég ok van tehát rá, hogy időt és energiát befektessünk az izomépítésbe. Ehhez azonban megfelelő étrend szükséges. Különösen fontos az elegendő fehérjebevitel, mert az izmok 20 százaléka fehérje.
Reggelire több fehérje jót tesz a cukorbetegnek
A 2-es típusú cukorbetegek nehezen tudják szabályozni vércukorszintjüket, különösen étkezések után. Kimutatták, hogy ha a 2-es típusú diabéteszesek reggelire több fehérjét fogyasztanak, csökkenthetik a vércukorszint megugrásait reggeli és ebéd után is. Segíthet a nagyobb mennyiségű fehérje fogyasztása, de nincs szükség hatalmas mennyiségű protein bevitelére.