A szívnek is jót tesz: alvás, stresszkezelés
A szívbetegek ismerik a szívbarát életmód alapelveit: táplálkozzon bölcsen, mozogjon rendszeresen, tartsa szinten a testsúlyát, a vérnyomását és a vércukorszintjét, és ha dohányzik, hagyja abba. Kevesebben tudják, hogy az elegendő, jó minőségű alvás és a stresszkezelés szintén valódi előnyökkel jár a szív számára, írja a Harvard Orvosi Egyetem hírlevele.
Az alvással kapcsolatos két, sokakat érintő problémát – az alváshiányt és az alvási apnoét – összefüggésbe hozták a szívbetegségek magasabb kockázatával. Idővel a nem megfelelő vagy rossz minőségű alvás számos krónikus egészségügyi probléma, köztük a szívbetegségek kockázatát növelheti.
Miért fontos a szívbetegség megelőzésére a jó alvás?
Kutatások a rövid távú alvásmegvonást a szívbetegségek számos jól ismert tényezőjével hozták összefüggésbe, beleértve a magas koleszterinszintet, a magas triglicerid-szintet és a magas vérnyomást.
Alvási apnoe. Ez gyakori hangos, zavaró horkolással jár, és az érintetteknek az éjszaka folyamán többször is ideiglenesen leáll a légzése. Egyes becslések szerint a szívbetegek akár 83%-ának alvási apnoéja is van.
Ennek leggyakoribb formája, az obstruktív alvási apnoe esetén a száj felső részén vagy a torok hátsó részén lévő lágy szövetek teljesen elzárják a légutakat. Az oxigénszint leesik, és az agy sürgős, „lélegezz most!” jelzést ad le. Ez a jelzés rövid időre felébreszti az alvót, és levegőért kapkod. Ez a szignál ugyanazt a stresszhormont és ugyanazokat az idegpályákat is aktiválja, amelyek akkor jelennek meg, ha az ember dühös vagy ijedt. Ennek következtében a szív gyorsabban ver és a vérnyomás is nő – más, a szív egészségét veszélyeztető tünetekkel együtt, mint amilyen a gyulladás és a véralvadási faktor szintjének emelkedése.
A szívbetegség és a lelki tényezők
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a lelki-érzelmi tényezők – a szó szoros értelmében – szívhez szólóak, és hozzájárulhatnak a szívbetegség kockázatához. A mindenféle pszichológiai kihívást jelentő helyzetekből és eseményekből eredő stressz jelentős szerepet játszik a szív- és érrendszeri tünetekben, különösen a szívroham kockázatában. Ugyanez igaz a depresszióra, a szorongásra, a dühre, az ellenségeskedésre és a társadalmi elszigeteltségre is.
E tényezők mindegyike önmagában is növeli a szívproblémák kialakulásának esélyét, ráadásul gyakran együtt jelentkeznek, például a pszichológiai stressz gyakran szorongást okoz, a depresszió társadalmi elszigeteltséghez vezethet, és így tovább.
A kutatások azt mutatják, hogy az állandó stressz hozzájárul a szívbetegségek kockázati tényezőihez, például a magas vérnyomáshoz és az artériákat elzáró lerakódások (plakkok) kialakulásához. Más vizsgálatok szerint a krónikus stressz megnehezítheti az alvást, a helyes táplálkozást, a dohányzásról való leszokást és a testmozgást.
Hogyan segíthetünk a szívünknek
Szerencsére az ember viszonylag könnyen megtanulhatja, miként reagáljon egészségesebben a stresszre, ezzel pedig segíthet a szívének és javíthatja az életminőségét. Hasznosak a relaxációs gyakorlatok (mély légzés, irányított képalkotás), a fizikai aktivitás (séta, jóga), valamint a barátokkal, munkatársakkal, családtagokkal való kapcsolattartás, írja a Harvard Orvosi Egyetem hírlevele.
Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:
A szívbetegségek valódi oka
