Memóriajáték a szellemi frissességért
Csak az nem öregszik meg, aki fiatalon meghal. Az évek számának növekedését azonban nem kell a test és az agy öregedésének is kísérnie. Fizikai erőnlétünket megfelelő mozgással és egészséges táplálkozással őrizhetjük meg. Szellemi teljesítményünk karbantartása pedig rendszeres agytornát igényel.
A különböző agymozgató játékok, tevékenységek – idetartozik például a régen annyira kedvelt keresztrejtvény, vagy a mostanában divatos sudoku is – gyakorlása éppen úgy stimulálja az agyat, mint ahogy a fizikai gyakorlatok az izmokat. Az észtornáknak köszönhetően az agy több oxigént, vért és aminosavat kap. Az eredmény több neuron és idegi kapcsolódás, ami az egészséges agy jellemzője.
Még hatásosabb az agy serkentése, ha közös tevékenység során, vidám hangulatban történik. Hívjuk meg barátainkat vagy családtagjainkat, vegyünk elő egy gondolkodtató társasjátékot, és már kezdődhet is az agytorna. Vagy még jobb: készítsünk társasjátékot!
Mi a memory?
A memory jól megmozgatja az agysejteket, fejleszti a koncentrálóképességet és a memóriát, és házilagos elkészítése korlátlan lehetőségeket rejt magában. Készíthetünk memoryt vidám csomagolópapírból kivágott mintákkal, bélyegből, családi fotókból, reklámújságok képeiből. Nemrég egy esküvőn az ifjú párnak ajándékoztam pénzmemoryt (persze olyat, amiből aztán kivehették a pénzt).
Lehet tematikus a memory, például csak állatok, csak növények, csak ablakok, csak „e” betűk.
Nehezíthetjük a játékot úgy is, hogy a pár két darabja nem egyforma, hanem egymás kiegészítői, azaz egy téglalap alakú kép ketté vágva, vagy logikai összefüggés áll fenn a két darab között, pl. állat és kölyke, szín és színes tárgy, nyelvtanuláshoz kép és hozzá tartozó idegen nyelvű szó.
A memory játékszabálya nem bonyolult. Helyezzük el a memorylapokat az asztalon, képes felükkel lefelé, négyzet vagy téglalap alakban. A játékosok sorban egymás után felfordítanak két lapot, majd miután mindenki megnézte, visszafordítják azokat. A feladat, hogy megjegyezzük, melyik képet hol láttuk, és megtaláljuk a párját. Aki két összeillő darabot fordít fel, az kiveheti. Az nyer, akinek a végén a legtöbb párja van.
Olló és ragasztó
A memory elkészítése kissé időigényes, de egyszerű. Gyűjtsük össze a játékhoz szükséges mennyiségű képet. Az eredeti játékban 32 pár szerepel, de természetesen ez a szám tetszőlegesen változtatható. A lényeg, hogy minden darabnak meglegyen a párja.
Vágjunk vagy könyvkötőnél vágassunk 64 db 5×5 cm-es négyzetet keményebb kartonból. Ha kisgyerekeknek készül a játék – 4-5 éves gyerekek sokszor már „verhetetlenek -, kevesebb párral és nagyobb négyzetekkel is dolgozhatunk.
Vágjuk ki a képeket. Én a kartonnégyzeteknél kisebb, kb. 4×4-es formákat szoktam kivágni, ezeket könnyebb felragasztani, mintha pontosan ugyanakkora lenne a mérete a két darabnak.
Ragasszuk fel a képeket ragasztóstifttel a kartonlapokra, majd vonjuk be átlátszó öntapadós fóliával, hogy megvédjük a felületet az elkopástól. Végül vágjuk körbe a négyzeteket, hogy ne maradjon rajtuk kiálló fóliaszegély, és az öntapadós fóliát egy tompa tárggyal, például az olló fogójával gondosan nyomkodjuk rá egyenként, minden egyes darabra.
Az elkészült memoryt máris kipróbálhatjuk. Ha a játék ajándékba készült, semmiképpen ne hagyjuk ki ezt a lépést, amely egyfajta minőségellenőrzésnek is megfelel. Akármilyen gondosan járunk is el készítés közben, mégis előfordulhat, hogy becsúszik valami tévedés, két egyforma pár készül vagy egy pár mégsem teljesen egyforma. Ilyenkor még van lehetőség a javításra. A pórul járt darabokat meg félretehetjük a következő memoryhoz. A memorykészítést ugyanis nem lehet abbahagyni. Miközben vagdosunk és ragasztunk, újabb és újabb ötletek és megajándékozható személyek jutnak eszünkbe. Engedjük szabadon a fantáziánkat! Észtornára fel!
Harrach Orsolya
