Az, hogy a gyerekek mennyi idősen kezdenek el idegen nyelvet tanulni, befolyásolja a majdani felnőttkori agyszerkezetüket – derül ki egy friss kutatásból, amelyet a Montreáli Neurológiai Intézet, a McGill Egyetem és az Oxford Egyetem szakértői közösen végeztek. A téma azért kiemelt jelentőségű, mert az emberek többsége élete során legalább egy idegen nyelvet elsajátít valamilyen szinten. Sokan akár professzionálisan, főleg abban az esetben, ha az agyfejlődés korai szakaszától kezdve, az anyanyelvvel párhuzamosan ismerték meg azt.
agy
Javíthatja az életminőséget az agy tréningezése
Az agy egész életünkön át, még közvetlenül halálunk előtt is képes a megújulásra, ha valamilyen élmény éri. Ez a képesség, az úgynevezett neuroplaszticitás, hathatós segítséget nyújt közérzetünk javításához. Richard Davidson, a Wisconsin-Madison Egyetem idegtudósa nemrégiben arról számolt be, hogy bizonyítékaik vannak arra nézve, miszerint egy egyszerű mentális tréning változásokat tud okozni nem csupán az agy funkcióiban, hanem magában az agy szerkezetében is.
Agysérülést okozhat a futball?
A futball az egyik legnépszerűbb csapatjáték és egyike azoknak a sportoknak, amelyek nem teszik kötelezővé a védősisak viselését. Német kutatók azonban nemrég profi sportolók segítségével bizonyították, hogy a futball még súlyosabb fejsérülések elszenvedése nélkül is komoly változásokat hozhat létre az agy bizonyos régióiban.
Megtalálták az agy hiszékenység-központját
Az agy egy bizonyos régiójában bekövetkező változások megmagyarázhatják, hogy a gyerekek és az idősebbek miért kételkednek kevésbé, ugyanis a kutatóknak sikerült beazonosítaniuk azt az agyterületet, amely a kételkedésért felelős. A legújabb kutatások alapján kiderült, hogy az agy prefrontális agykérgének ventromediális területe tehető felelőssé azért az emberi képességért, hogy egy új információ befogadása után elgondolkodjunk az új információ igazságtartalmán.
Lassabban öregszik a zenészek agya
A Frontiers in Human Neuroscience című lapban nemrégiben megjelent tanulmány arról számolt be, hogy azok, akik valamilyen hangszeren játszanak, kisebb mértékben vannak kitéve az idősödéssel járó mentális hanyatlásnak. Egy vizsgálat során kiderült, hogy azok a felnőttek, akik gyerekkorukban tanultak valamilyen hangszeren, és legalább tíz évig folytatták azt, jobban teljesítettek a különféle memóriateszteken, mint mások.
A természetes szülés pozitív hatása az agy fejlődésére
A természetes szüléssel egy olyan fehérje indul fejlődésnek az újszülött agyában, amely segíti az agy fejlődését és felnőttkori működését. A Yale Orvosegyetem kutatóinak felfedezése szerint ennek a fehérjének – az UCP2-nek – az jelenléte csökkent hatású a császármetszéssel világra jött újszülöttben. A császármetszések megnövekedett száma tehát súlyos következményekkel járhat.
Miben különbözik a női és a férfi agy?
A nemek harca évszázadok óta dúl, és valószínűleg nem is lesz vége egyhamar. A tudomány azonban most legalább fényt deríthet a férfiak és a nők között lévő néhány biológiai és fiziológiai különbségre. Például kutatások is kimutatták, hogy a férfiak térérzékelése jobb, a nők viszont a verbalitásban és a tárgyakra való emlékezésben jobbak. Mivel ezek a jellemzők minden kultúrában és népben ugyanúgy megfigyelhetők, valószínűleg biológiai eredetre vezethető vissza a természetben.
Megdőlt a mítosz: nem csak agyunk 10 százalékát használjuk
Sokan sokszor hallottuk tanárainktól vagy szüleinktől: „Bármit meg tudnál tanulni, ha akarnád! Csak az agyad tíz százalékát használod!” Nem volt igazuk. Eric Chudler, a Washingtoni Egyetem munkatársa szerint, ha ez így lenne, alig-alig élnénk. „Amikor bármilyen képalkotó eljárással vizsgálják az agyat, sosem látható olyan rész, mely ne dolgozna éppen” – magyarázta.