Megtalálták az agy hiszékenység-központját

Az agy egy bizonyos régiójában bekövetkező változások megmagyarázhatják, hogy a gyerekek és az idősebbek miért kételkednek kevésbé, ugyanis a kutatóknak sikerült beazonosítaniuk azt az agyterületet, amely a kételkedésért felelős. A legújabb kutatások alapján kiderült, hogy az agy prefrontális agykérgének ventromediális területe tehető felelőssé azért az emberi képességért, hogy egy új információ befogadása után elgondolkodjunk az új információ igazságtartalmán.

Megtalálták az agy hiszékenység-központját„Mikor a felnőttek többsége olvas, vagy hall valami új információt, akkor először elhiszik azt, majd elkezdik feldolgozni a hallottakat, majd ezt követően elkezdenek kérdéseket feltenni az új információ igazságtartalmával kapcsolatban” – mondta Erik Asp, a Chicagói Egyetem pszichológus kutatója.

A gyerekek esetében a prefrontális agykéreg még fejlődésben van, és egészen a korai húszas évek végéig folyamatos fejlődésben is marad. Aztán később, ahogy az ember idősebbé válik, úgy kezd el fokozatosan romlani a kételkedésért felelős agyterüket. „Ez az agyterület fejlődik a legtovább, és ez az a régió, amely a legkorábban kezd el leépülni” – magyarázta Asp, a tanulmány szerzője.

„Az agy funkcionális hanyatlása teljesen normális folyamat, amely a hatvanas évektől kezdve kilencven éves korig bármikor előfordulhat, de a kutatás során az egyértelműen kiderült, hogy azok az emberek, akinél sérült a prefrontális agykéreg, azok kevésbé hajlamosak a kételkedésre és az új információk megkérdőjelezésre és az összeesküvés elméletek gyártására” – folytatta Asp.

A tanulmány során az Iowai Egyetem kutatói 39 neurológia páciens és 10 mentálisan egészséges résztvevő adatait hasonlították össze. A kísérlet résztvevőinek fogyasztói hirdetéseket vetítettek le a kutatók, és megállapították, hogy azok a páciensek, akiknek sérült a prefrontális agykérgük, azok csaknem kétszer nagyobb arányban hittek a hirdetéseknek, mint azok, akik egészséges agykéreggel rendelkeztek, összegezte a tanulmány eredményeit Asp.

A tanulmány teljes terjedelmében a Frontiers in Neuroscience című orvostudományi szakfolyóirat legutóbbi számában jelent meg.