Tömérdek személyiségteszt, önmotivációs könyv és csapatépítő feladat alapjának számít – pedig egyszerűen nem igaz. A közhiedelem szerint a logikus és elemző gondolkodású emberekben a bal agyfélteke domináns, a kreatív, művészi hajlamú emberekben viszont inkább a jobb. Csak az a gond, hogy a tudományos kutatások nem támasztják alá ezt az elméletet.
agykutatás
Javíthatja az életminőséget az agy tréningezése
Az agy egész életünkön át, még közvetlenül halálunk előtt is képes a megújulásra, ha valamilyen élmény éri. Ez a képesség, az úgynevezett neuroplaszticitás, hathatós segítséget nyújt közérzetünk javításához. Richard Davidson, a Wisconsin-Madison Egyetem idegtudósa nemrégiben arról számolt be, hogy bizonyítékaik vannak arra nézve, miszerint egy egyszerű mentális tréning változásokat tud okozni nem csupán az agy funkcióiban, hanem magában az agy szerkezetében is.
Megtalálták az agy hiszékenység-központját
Az agy egy bizonyos régiójában bekövetkező változások megmagyarázhatják, hogy a gyerekek és az idősebbek miért kételkednek kevésbé, ugyanis a kutatóknak sikerült beazonosítaniuk azt az agyterületet, amely a kételkedésért felelős. A legújabb kutatások alapján kiderült, hogy az agy prefrontális agykérgének ventromediális területe tehető felelőssé azért az emberi képességért, hogy egy új információ befogadása után elgondolkodjunk az új információ igazságtartalmán.
Miben különbözik a női és a férfi agy?
A nemek harca évszázadok óta dúl, és valószínűleg nem is lesz vége egyhamar. A tudomány azonban most legalább fényt deríthet a férfiak és a nők között lévő néhány biológiai és fiziológiai különbségre. Például kutatások is kimutatták, hogy a férfiak térérzékelése jobb, a nők viszont a verbalitásban és a tárgyakra való emlékezésben jobbak. Mivel ezek a jellemzők minden kultúrában és népben ugyanúgy megfigyelhetők, valószínűleg biológiai eredetre vezethető vissza a természetben.
Megdőlt a mítosz: nem csak agyunk 10 százalékát használjuk
Sokan sokszor hallottuk tanárainktól vagy szüleinktől: „Bármit meg tudnál tanulni, ha akarnád! Csak az agyad tíz százalékát használod!” Nem volt igazuk. Eric Chudler, a Washingtoni Egyetem munkatársa szerint, ha ez így lenne, alig-alig élnénk. „Amikor bármilyen képalkotó eljárással vizsgálják az agyat, sosem látható olyan rész, mely ne dolgozna éppen” – magyarázta.
Nem tudja a bal, mit akar a jobb
Olyan természetesnek tűnnek a mozdulataink, ugye? Ha el akarunk érni valamit a felső polcon, egyszerűen csak oda nyúlunk érte. Ha pedig valaki elkéri az előttünk álló ásványvizes palackot, nem gondolkodunk, hanem utánanyúlunk és átadjuk neki. Bár azt gondolnánk, hogy viselkedésünk minden esetben tudatos, hiszen tudjuk, hogy ki mit kér, és erre nekünk hogyan kell reagálni, a legújabb kutatások szerint, ez nem mindig van így.
A csábítás az agyban dől el
A legújabb kutatások rámutattak, hogy agyunk bal fülünk feletti területe érik meg legkésőbb, és éppen ez a terület felelős azért, hogy egyesek nem képesek ellenállni egy nagy bevásárlásnak, döntést hozni, vagy ellenállni a szerencsejáték, alkohol csábításának.