Pfeiffer-féle láz, a csókbetegség

A csók bizonyítottan egészséges, jót tesz a léleknek, de egyben fertőző betegség forrása is lehet. A Pfeiffer-féle mirigyes lázzal való fertőzés ezért is kapta a népies nevét: csókbetegség. Sokan megfertőződnek vele életük során, de általában nem is veszik észre, vagy egyszerű torokfájásként kezelik. Komplikációk csak nagyon ritkán fordulnak elő.

Veszélyes csókolózás

A csókolózás veszélyességét tekintve megelőzte a dohányzást és az alkoholfogyasztást a fej- és nyaki rákfajtáknál. A humán papillomavírus csókolózással is terjed, ami akár 250-szeresére is növelheti e rákfajták kockázatát. A kutató szerint egyenesen cunamiszerű a rákos megbetegedések terjedése. Az intimitás e formája a megbetegedések 70 százalékáért felel.

Tényleg csókkal terjed a mononukleózis

A csókbetegségként is ismert mononukleózis a legújabb kutatások szerint valóban rászolgált a nevére. A vizsgálatok során a tudósok 546 egyetemi hallgató egészségügyi állapotát kísérték figyelemmel a felvételitől kezdve egészen a diplomaosztóig. A kutatási eredmények egyértelműen bizonyították, hogy a csókolózás az egyetlen tényező, ami valóban növeli a mononukleózissal való fertőződés esélyét.

Kóros csókok?

A csók az érzelmi gyengédség univerzális jele. Mit lehet azonban a csókolózás szerepe az egyértelmű élvezeti értéken kívül? Pontosan hány kórokozó található a szájban és mennyit viszünk át ebből a csókolózással, és vajon ezek a ártanak, vagy használnak nekünk?