Tényleg csókkal terjed a mononukleózis
A csókbetegségként is ismert mononukleózis a legújabb kutatások szerint valóban rászolgált a nevére. A vizsgálatok során a tudósok 546 egyetemi hallgató egészségügyi állapotát kísérték figyelemmel a felvételitől kezdve egészen a diplomaosztóig. A kutatási eredmények egyértelműen bizonyították, hogy a csókolózás az egyetlen tényező, ami valóban növeli a mononukleózissal való fertőződés esélyét.
A csókolózó hallgatók – függetlenül attól, hogy a csókból később lett-e szexuális együttlét vagy sem – minden esetben nagyobb eséllyel kapták el a betegséget, mint azok, akik nem csókolóztak. Az egyéb tényezők, mint a hallgatók étrendje, aktivitása vagy stressz-szintje, nem voltak hatással a betegség kialakulási esélyeire.
Az Epstein-Barr vírus által okozott mononukleózis a fertőzöttek nyálán keresztül terjed. Bár a Mayo Klinika tudósai szerint a vírus köhögés, tüsszentés és közös evőeszközök útján is elkapható, egyáltalán nem olyan fertőző, mint mondjuk a meghűlést okozó vírus. A legtöbben még a felnőttkor előtt átesnek a betegségen és ezzel védettséget szereznek a vírus ellen. A mononukleózis leggyakoribb tünetei a torok- és fejfájás, a fáradtság, láz, étvágycsökkenés és a mandulák duzzanata. Sokaknál a betegség minden látható tünet nélkül zajlik le.
A vizsgálatok kezdetén a tudósok letesztelték a hallgatókat az Epstein-Barr vírus antitestjeire. A résztvevők 63 százalékánál találtak antitesteket, ami azt jelenti, hogy ők már korábban átestek a betegségen. A maradék 143 hallgatónak három éven keresztül minden nyolcadik héten jelentkeznie kellett az egyetemi klinikán egy rövid vizsgálatra.
A kutatás ideje alatt összesen 66 résztvevőnél alakult ki a betegség. Közülük 59-nek voltak tünetei. Korábban nem voltak adatok arra vonatkozóan, hogy milyen gyakran alakulnak ki a tünetek ebben a korosztályban. A résztvevők átlagosan 17 napig betegeskedtek, de gyógyulásuk után még legalább 5 hónapig fertőzőek voltak. A fertőzések aránya a többi évfolyammal összehasonlítva a gólyák között volt a legmagasabb, náluk ugyanis 100 emberre 26 eset jutott, míg a többi esetben 100 hallgatóból csak 10 lett beteg.
A Minnesota Egyetem Minneapolisi Orvosi Tanszékének kutatási eredményeiről a Journal of Infectious Diseases című tudományos szaklap online kiadásában olvashatnak az érdeklődők.
