A figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, továbbiakban: ADHD) tárgyalásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy már régen nemcsak tudományos, hanem üzleti kérdés is. Miként az antidepresszánsokkal kapcsolatban is napvilágra került (lásd Depresszióipar című könyvem /Sík kiadó, 2005/), a gyógyszeripar és az orvostudomány kibogozhatatlanul összefonódott.
hiperaktivitás
A szerotoninmítosztól a betegségiparig: beszélgetés Szendi Gáborral
2005 végén jelent meg Szendi Gábor klinikai szakpszichológus Depresszióipar című könyve, amellyel – pestiesen szólva – jól belecsapott a lecsóba. A szerző ugyanis könyvében nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a depressziót a gyógyszergyárak tették népbetegséggé, és az orvosok ma már minden tizedik embert depresszió diagnózisával gyógyszeresen kezelnek. Mivel Szendi Gábor tudományos vizsgálatok százait tanulmányozta át és elemezte – könyvében csak az irodalomjegyzék 33 oldalt foglal el –, azt kell mondanunk, hogy ezúttal mindenképpen többről van szó, mint a szerző magánvéleményéről. Ahogy dr. Buda Béla, az utószót író jeles pszichiáter megfogalmazta: „A könyv a depresszióval és annak gyógyszeres gyógyításával kapcsolatos dilemmákat szemléletesen tárja az olvasó elé. Ehhez nehéz hozzátenni valamit, de nehéz megcáfolni a főbb állításokat is.”
Ritalin és társai – veszélyes következmények
Riasztó eredményekkel zárult az első átfogó amerikai felmérés, amely a figyelemhiányos tünetegyüttesre (angol rövidítéssel ADHD), ismertebb nevén a hiperaktivitásra adott gyógyszerek szedésének következményeit vizsgálta. A betegségek ellenőrzését és megelőzését kutató amerikai kormányhivatal (Centers for Disease Control and Prevention) munkatársai évente 3100, ilyen gyógyszert szedő emberről tudnak, aki a gyógyszerszedés kapcsán sürgősségi ellátásra szorult.
Sokasodó kételyek a hiperaktív gyerekeknek adott Ritalin és társai körül
A hiperaktívnak tartott gyermekek, akiknek az állapotát a „figyelemhiányos tünetegyüttes” (ADHD) csoportba is be szoktak sorolni, általában gyógyszeres kezelést kapnak. A leggyakrabban Ritalint vagy hozzá hasonlóan ható, más gyógyszereket, amelyeknek „mellékhatásaként” egyre gyakrabban merül fel komoly szív- és érrendszeri betegségek, köztük szívroham gyanúja. Ezeket az ellenérzéseket támasztja alá az illetékes amerikai gyógyszerhatóság, az FDA azzal, hogy szakértői úgynevezett fekete dobozos figyelmeztetést javasolnak elhelyezni a gyógyszeres dobozokon.
Egyre több felnőtt szed gyógyszert hiperaktivitás ellen
Az utóbbi években mind több gyermeknek rendelnek gyógyszert hiperaktivitás, más néven figyelemhiányos tünetegyüttes – ADHD – miatt. Főleg a fejlett nyugati államokban, elsősorban az Egyesült Államokban terjed az alkalmazása, miközben orvosok és természetgyógyászok egyre gyakrabban kérdőjelezik meg magának a betegségnek a létét és még inkább az alkalmazott gyógyszeres terápia létjogosultságát. Ettől még a gyógyszerbiznisz pörög tovább, ám az utóbbi időben sötétebb lett a kép: a felnőttek közül is egyre többen szednek ilyen gyógyszert.