Többféle betegséget is gyógyíthatnak a félelmetes paraziták

Közvetlen környezetünkben megszám­lálhatatlan parazita él. Vannak közöttük szemmel láthatatlanok, és nagyon is jól láthatók egyaránt. Az élősködők többsége sokféle betegséget okozhat, ám közülük néhányat már ma is a gyógyítás szolgálatába állítottak a kutatók.

Ezeket arra használják, hogy a belőlük kivont hasznos anyagokkal újfajta, hatékony gyógyszereket állítsanak elő.

Hétköznapi ismereteink szerint szinte hihetetlen, ám tudományosan igazolt tény, hogy bolygónk lakóinak csaknem a háromnegyede parazita, vagyis élősködő életmódot folytató élőlény. Azok a test felszínén és a belsejében egyaránt megtelepedhetnek. Többségük kárt okoz, mert valamilyen betegséget idéz elő, kisebbik felükkel viszont a gazdatestek békében élnek, sőt némelyikük hasznos is lehet. Ez utóbbiak valójában nem is élősködők, hanem szimbióták. Olyan harmonikus életközösséget alkotnak a gazdatesttel, amelynek működése mindkettő számára valamilyen haszonnal jár. Ilyenek például az ember emésztőrendszerében élő baktériumkolóniák. A körülbelül 1-1,5 kilogramm összsúlyú, tehát igen tetemes mennyiségű baktérium munkája nélkül leállna az emésztés.

Rágnak belülről, csípnek kívülről

A Discovery Networks International (DNI) megbízásából nemzetközi kutatócsoport vizsgálódott a világ számos országában. A paraziták elterjedtségét, az általuk okozott fertőzések milyenségét és gyakoriságát vizsgálták. Megállapították például, hogy a Földön mintegy 1,3 milliárd ember gyomor-bél traktusában élősködnek a vérszívó horgas férgek, amelyek évente, főleg a trópusi vidékeken, legalább százezer életet követelnek.

A különböző parazitákkal kiemelten fertőzöttnek számítanak a japánok is. A szigetország lakosságnak 95 százalékában élősködik valamilyen parazita, amely nemzeti eledelükkel, a nyers halból készített szusival jut a szervezetükbe. A japánokon kívül minden olyan populáció veszélyeztetettnek mondható, amelynél nemzeti tradíció a nyers húsfélék fogyasztása.

Noha a nemzeti táplálkozás sajátosságai vagy a trópusi éghajlat különös kockázati tényezők, a mérsékelt égöv lakói sem érezheti magukat biztonságban az élősködőktől. Elég, ha csak a különböző egysejtűek, vírusok, baktériumok, bélférgek betegségokozó támadásaira gondolunk. Közülük nem egy a kóros tünetek okozása mellett arra is képes, hogy számára kedvezőbbé változtassa át a szervezet működését. Bizonyos galandférgek például az agyban cisztát képeznek, ami emlékezetkiesést, epilepsziás rohamokat okozhat.

A belső parazitákon kívül szinte megszámlálhatatlan azoknak az élősködőknek a száma, amelyek a test felületét támadják. Ezek az élőlények a legnagyobb kárt nem a vérszívással, hanem az általuk hordozott kórokozók átadásával okozzák. A trópusokon legveszélyesebbek például a maláriát terjesztő szúnyogok és az álomkórt hordozó cecelégy. Számos más súlyos, gyakran halállal végződő betegség ugyancsak rovarcsípéssel terjed.

A középkori Európát rettegésben tartó pestisjárványtól, melyet a kórokozót hordozó patkánybolhák terjesztettek, ma már szerencsére nem kell tartanunk. Helyette egyre elterjedtebb az agyvelőgyulladást, Lyme-kórt okozó kullancs, valamint a fertőzött szúnyog. Noha a veszélyes baktériumokat terjesztő legyek száma az utóbbi évtizedekben a városiasodás hatására valamelyest csökkent, ma is a különböző fertőzések veszélyforrásának tekinthetők.

A DNI kutatói arra figyelmeztetnek: hiába gondolja bárki, hogy a környezete a különböző vegyszereknek köszönhetően egyre higiénikusabb lesz, ez csupán a látszat. A parazitáktól nem lehet megszabadulni.

Asztma, szénanátha, allergia ellen?

A tudósok világszerte azon fáradoznak, hogy megfejtsék, miként lehetne felhasználni egyes mikro- és makroparaziták erejét a gyógyítás szolgálatában. Az Egyesült Királyság laboratóriumaiban például kísérleteket folytatnak, hogy olyan baktériumokat találjanak, amelyek segíthetnek az asztma, a szénanátha és az allergia kezelésében. Egy ír kutatócsoport pedig azzal kísérletezik, hogy az emberre is veszélyes féreg, a májmétely petéjét állítsa a gyógyítás szolgálatába. A trópusi országokban közel negyedmilliárd embert megfertőző parazita olyan vegyületeket is tartalmaz, amelyek kiválóan hasznosíthatók lennének új, rendkívül hatékony gyulladáscsökkentő gyógyszerek előállításához. A gyulladáscsökkentő anyagok mellett allergia elleni szerek kifejlesztéséhez használható vegyületek is megtalálhatók a féreg szervezetében. A kutatók jelenleg azon munkálkodnak, hogy elkülönítsék azokat a hasznos molekulákat, amelyek később hatásos, új gyógyszerként kerülhetnének forgalomba.

Az Egyesült Államokban a malária elleni új gyógyszert genetikailag módosított szúnyogok segítségével szeretnék előállítani.

Lorida