A szépség és a jó illat árát azonban nem csak pénzben fizethetjük ki, hanem egészségünk is lehet a tét. A naponta használt, csábítóan szép flakonokban rejlő krémekből, pasztákból, tusfürdőkből akár évi 2-3 kilogramm méreg is a szervezetünkbe juthat és felhalmozódhat.

Túl az evolúción és párkapcsolaton, üzleti életen a pénztárcánkat és főként egészségünket is erősen befolyásolják a kozmetikai ipar által elállított szerek, vegyszerek. Megéri tehát figyelmet szentelni az összetevőknek. Mielőtt a kosárba rakjuk a kozmetikumot, olvassuk el, mi van benne. Nem csak az élelmiszerek tartalmazhatnak egészségre káros adalékokat, hanem hétköznapi tisztálkodó szereink is. Ma már a gyártóknak a termék címkéjén kötelező feltüntetni az összetevőket, de sokan még ma sem tudják, mit kennek naponta magukra. Pedig nem árt odafigyelni, mert az életminőségünket és életünk hosszúságát is befolyásolja választásunk. Minden egyes összetevőt nyilván nem lehet egyenként elemezni egy cikkben, de néhány gyanús vagy káros anyagra kitérünk.

Sokféle vegyszer – kevés információ

A kozmetikumokban található vegyi anyagok a szem, száj nyálkahártyán és a bőrön keresztül felszívódnak és a véráramba jutnak. A kozmetikumok összetevői bejutnak a sejtjeinkbe és befolyásolják azok működését. A sminkszerek irritálhatják a szem érzékeny nyálkahártyáját, a hajlakkok, parfümök, púderek illatát és szemcséit belélegezzük és a bennük található anyagok irritálják a tüdőnket. A rúzst lenyaljuk a szánkról, a krémek, napozószerek, testápolók beszívódnak a bőrbe, a sampon, hajfesték a szemünkbe mehet és beszívódik a bőrbe és nem kevés vegyi anyag kerül a bőrünkre a mosáshoz használt szerekből sem, a ruhánkon keresztül. Egy 2004-es felmérés szerint több, mint 10 000 különféle vegyi anyag hat ránk csak a kozmetikai és mosószerek használata által. Egy átlagos felnőtt ember naponta legalább 9-10 féle kozmetikumot, tisztálkodó szert használ, melyek legalább 126 féle vegyi anyagot tartalmaznak összesen. Néhányan ennél is többet használnak – a nők közül többen, és a férfiak kb. 1 százaléka – átlagosan 15-féle szert használnak. Ezek összetevői egymásra is hatnak, kölcsönhatásba lépnek. Biztos, hogy minderre szüksége van? Törekedjen arra, hogy minél kevesebb szert használjon, így a szervezete és a pénze is megmenekül..

Amit magunkra kenünk, károsabb, mint amit megeszünk

Tény, hogy amit a hajunkra vagy a bőrünkre kenünk, az károsabb lehet, mint amit megeszünk. A szájon át bevitt anyagokat a szervezet enzimjei és kiválasztó, méregtelenítő szerveink megpróbálják semlegesíteni, lebontani és eltávolítani, de a bőrünkről közvetlenül felszívódik minden a véráramba és eljut a létfontosságú szervekhez és sejtjeinkhez, szűrés nélkül. Ezek a szabadon bejutó vegyületek felhalmozódnak a szervezetben, az enzimek nem tudják lebontani. A naponta használt piperecikkekben több ezer vegyi anyag található és sok országban, például az USA-ban még nem kötelező ellenőrző teszteknek alávetni a termékeket. Az amerikai Környezetvédelmi Munkacsoport (The Environmental Working Group, EWG) szerint akár a kozmetikumok 20 százaléka tartalmazhat rákkeltő anyagot. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint nagyjából 70 000 különböző vegyi anyag található a világszerte forgalmazott, napi szinten használt kozmetikumokban és évente mintegy ezer új anyag kerül forgalomba. Az amerikai Munkavédelmi Intézet szerint legalább 900 eddig ismert alkotóról derült ki, hogy mérgező. Ezek a szervezetünket és környezetünket is szennyezik és ott rejtőznek a fürdőszoba polcain sorakozó flakonokban és üvegekben. Évente akár 2-3 kilogramm méreg juthat a szervezetünkbe csak a piperecikkekből. Felhalmozódva a szervezetben súlyos betegségeket, akár rákot, autoimmun betegségeket, idegrendszeri problémákat is okozhatnak. A nők sokkal inkább ki vannak téve ennek a veszélynek, mivel több kozmetikumot is használnak.

A bőr a legnagyobb szervünk

Dr. Mercola, az ismert amerikai orvos-szakíró is arra figyelmeztet, hogy a bőrünknek nem csupán az a szerepe, hogy a testet és összetartsa, hanem egyben az egyik legfontosabb védelmi rendszerünk és legnagyobb, pontosabban legkiterjedtebb szervünk. Megvéd a fertőzésektől, gyulladástól, segít méregteleníteni a szervezetet az izzadáson keresztül, a jótékony baktériumoknak optimális környezetet biztosít, szabályozza testünk hőmérsékletét és vízháztartását, a szervezet számára fontos D-vitamint termel, és érzékszervként is működik.. A hideg-meleg, puha-kemény, fájdalom érzete eljut az agyunkig és megvéd a sérülésektől, veszélytől. Bőrünk tehát létfontosságú szerv, mégis sokan elfelejtenek törődni vele. Fontos tulajdonsága, hogy felszív szinte mindent, amit rákenünk, ezért fontos tudni, mit tartalmaznak kozmetikumaink. A bőrünket ugyanolyan gondosan kellene táplálnunk, mint ahogyan az étrendünket kiválasztjuk.

Valóban „természetes”?

Még az úgynevezett „natúr” kozmetikumokkal sem árt az óvatosság, mert bárki állíthatja a termékeiről, hogy „natúr” vagy „organikus” és a „természetes” szó a címkén egyáltalán nem biztosíték arra, hogy az összetevők valóban mind természetesek. A kozmetikumok esetében az „organikus” címke sem feltétlenül ugyanazt jelzi, mint az életeknél, még akkor sem, ha mondjuk az USDA Nemzeti Organikus Program „hitelesítette”. Az organikus kozmetikumok valójában kevesebb, mint 10 százalék organikus eredetű összetevőt tartalmaznak legtöbb esetben. Sok márka úgy reklámozza a termékeit, hogy kiemel egy-egy természetes forrásból származó összetevőt, de gyakran ezek is erősen feldolgozott formában vannak jelen, és emellett még számos mesterséges anyagot és kőolajszármazékokat is tartalmaznak. Mielőtt megveszünk egy terméket, ellenőrizzük, hogy ezektől mentes-e. Ellenőrizzük, hogy a természetes alkotó hányadik helyen szerepel a listán, ha sokadik, akkor nem túl természetes a kozmetikum. Jobb az üveg, mint a műanyag flakon, mert a műanyagból további káros anyagok oldódhatnak a kozmetikumba, mint a bisfenol.

Habozzunk, ha nagyon habzik

A nátrium-lauril-szulfát, a nátrium-laureth-szulfát vagy ammónium-lauril-szulfát felületaktív anyag (mely habot képez), tisztítószer és emulgeáló szer, sok kozmetikum és ipari tisztítószer egyik összetevője. Gyakran fordul elő samponokban, hajbalzsamokban, hajszínezőkben és fehérítőkben, fogkrémekben, tusfürdőkben, arctonikokban, alapozókban, folyékony szappanokban, habfürdőkben, fürdőolajokban és mosószerekben. Bár eredetileg kókuszdióból származó vegyület, minden, csak nem természetes, bőrirritáló és allergizáló hatású anyag. A feldolgozás során 1,4-dioxánnal, mely karcinogén, vagyis rákkelő anyag. A nátrium-laureth-szulfát irritálóbb, mint a nátrium-lauril-szulfát. Az ammónium-lauril-szulfát szintén a habzást segíti. Irritálhatják a bőrt, a szemet, mérgezően hatnak a szervekre, fejlődési és reproduktív rendellenességeket, idegi és hormonális problémákat, biokémiai és sejtelváltozásokat okozhatnak vagy akár rákot, mutációt is, és erősen környezetszennyezők is. Az egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásokat még hosszan lehetne sorolni.

Néhányan azt állítják, hogy ez még nem bizonyított, nem árt azonban az óvatosság. Még néhány természetes eredetű összetevő is okozhat problémát, ha túl nagy koncentrációban van jelen, például a fahéjolaj vagy az oregánó olaja, de a fentebb említett vegyületek a szemünkbe vagy szánkba kerülve sokkal többet árthatnak: felgyülemlenek és évekig a szövetekben maradnak, szürke hályogot, fejlődési rendellenességeket okoznak és bejuthatnak az agy szöveteibe is, bár ezt a kutatók egyelőre tagadni próbálják. Lenyelve hányingert, hasmenést okozhat, irritálhatja a száj és a bélrendszer nyálkahártyáját. A lenyelés leginkább fogkrémek esetén fordulhat elő.

A másik két aggodalomra okot adó vegyület az etilén-oxid és az 1,4-dioxán (az utóbbi az etilén-oxid származéka). Mindkettő jó eséllyel rákkeltő, agyi, idegi elváltozásokat, vesekárosodást és májkárosodást okozhatnak.

Kerüljük a gyanús összetevőket

Sajnos arra nem térnek ki a kutatások, mit okoz, ha „nem rendeltetésszerűen” véletlenül lenyeljük vagy a bőrön keresztül, a rendszeres használat során felgyülemlik e káros összetevők egyike. A hosszú távú használat által okozott károkra vonatkozó kutatások szinte teljesen hiányoznak. Nem csak a gyakori használat, hanem a vegyületek keveredése, kölcsönhatása és ezek együttes hatása sem tisztázott. Mindenesetre ellenőrizzük a címkét és kerüljünk minden „myreth”, „oleth”, „laureth”, „ceteareth”, „-eth” „PEG”, polietilén, polietilén glikol, polioxietilén és „oxynol” elő- és utótagot és ehhez hasonló nevű vegyületeket, nitrosamint (szintén rákkeltő), nitrátokat, triethanolamine-t (TEA), N-nitrosodiethanolamine-t, A poliszorbát 60 és 80 szintén 1,4-diioxánnal szennyezett. Ez utóbbi annyira káros, hogy a legkisebb mennyiséget sem ajánlott használni belőle. Ha teljesen természetes kozmetikumokhoz nem tudunk hozzájutni, válasszuk azokat, melyeknek az összetevőit ismerjük és azok nevét ki tudjuk ejteni. Ha túl sok a kimondhatatlan nevű összetevő, inkább ne kenjük magunkra. Kerüljük a mesterséges illatanyagokat, mert ezek könnyen okozhatnak allergiát.

Bár az egyes anyagok önmagukban nem is annyira károsak, együttes hatásuk még nem tisztázott és könnyen reakcióba léphetnek egymással, újabb és még károsabb anyagokat képezve. Használjunk inkább házilag vagy manufaktúrákban készült valóban természetes alapú szereket, amikor csak tehetjük. Ezen kívül nem árt figyelni arra se, hogy ne legyen állatokon tesztelt, csomagolása és tartalma egyaránt környezetbarát legyen. Bőrünk ápolása érdekében igyunk elég vizet és fogyasszunk antioxidánsokban gazdag ételt.

(Forrás: Hair dyes found to increase cancer risk, Carcinogenic 1,4-Dioxane Found in Leading „Organic” Brand Personal Care Products, Body absorbs 5lb of make-up chemicals a year, Top 11 compounds in US drinking water; angolból fordította G. Á.)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről