Egészségmítoszok (2.)
Az egészséggel kapcsolatos téves információknak naponta ki vagyunk téve, a média és gyakran az orvosok is félrevezethetnek bennünket. Ez súlyos összegekbe vagy akár az egészségünkbe, életünkbe is kerülhet hosszú vagy rövidtávon. Most eloszlatunk néhány újabb közismert, egészséggel kapcsolatos mítoszt.
A félrevezetés akár jóhiszemű (például ismeretek hiányában továbbadott téves információ), akár szándékos (haszonszerzés érdekében), megkárosíthat bennünket. Legjobb esetben nem történik semmi, vagy csak kidobunk egy csomó pénzt, elfecsérlünk rengeteg időt olyan termékre, szolgáltatásra, tevékenységre, amire semmi szükségünk nem lenne, ha tudnánk az igazat. Dr. Mercola, az ismert amerikai orvos-szakíró szerint is sokkal egészségesebbek lehetnénk, ha igazat mondanának nekünk és anyagilag is jobban járna szinte mindenki. Kevésbé esnénk ki a munkából, jobb erőben lennénk, igaz, kevesebbet költenénk gyógyszerre és orvosi beavatkozásokra.
Állítás: „A kardio edzés a legjobb”
Az utóbbi években a kutatók felismerték, hogy nem a klasszikus kardio edzés a legnyerőbb, vagy legalábbis nem abban a formában, ahogy korábban megszoktuk. A hagyományos kardio mozgás csak a lassú izmokat mozgatja meg, a gyors és szupergyors izmokat nem. Az intervall vagy szakaszos edzés ellenben mindent átmozgat. Ilyenkor 30 másodperc gyorsabb és 90 másodperc lassabb mozgás váltja egymást kb. 20-30 percen át. Az sem mindegy, milyen pulzusszám mellett edzünk. Szükségünk lesz egy jó pulzusmérő órára, mely sípol, ha kilépünk a megfelelő tartományból. A maximális pulzusszámot úgy kapjuk meg, ha 220-ból kivonjuk az életkorunkat. A megfelelően végzett kardio mozgással többet tudunk fogyni és izom is épülhet. Főként 30 éves kor után változik többek között a hormonális szervezésünk, így az intervall edzés közben természetesen termelődő növekedési hormon segíthet helyreállítani az egyensúlyt, fogyni, és megőrizni a fiatalságunkat és számos időskori betegséget is megelőzhetünk.
Állítás: „Minden oltás biztonságos és hatékonyan megelőzi a betegséget”
Tény és való, vannak olyan oltások, melyeket, ha nem kapnánk meg, súlyos és veszélyes betegségeket kaphatnánk meg, és kétségtelenül az emberiség egyik legnagyobb találmánya, hogy egyetlen injekcióval megelőzhetők. Nem árt azonban odafigyelni és utánajárni az oltásoknak, mert nem mindenre van valóban szükségünk, és egyáltalán nem biztos, hogy valóban olyan biztonságos és hatékony néhány vakcina, mint amilyennek beállítják. Mielőtt elrohanunk az orvoshoz és beadatunk magunknak mindenfélét, amit csak reklámoznak, nézzünk alaposan utána a beadatni kívánt szernek. Néhány oltóanyagot még nem teszteltek eléggé, nem elég hatékonyak és/vagy nem elég biztonságosak, vagy mindez együttesen igaz. Lehet, hogy nagyobb bajt okoz, mintha oltás nélkül megkapjuk a betegséget, ami ellen véd. Néhány oltóanyagot csak együtt adhatnak be, ám az együttes hatásuk, kölcsönhatásuk komoly gondokat okozhat egy gyermek vagy felnőtt védekező rendszerében. Túlterhelik az immunrendszert így végül inkább legyengítik, mint megerősítenék. Az USA-ban és egyes nyugati országokban sok gyerek 48 adag vakcinát vagy kombinációt kap 14 alkalommal, mire óvodába kerül, ebből 36 adagot 18 hónapos koráig adnak be, amikor egy gyerek agya és szervezete rengeteget kell, hogy fejlődjön. Az egészségügyi hivatalnokok sosem próbálták ki, hogy ilyen mértékű oltóanyag „szőnyegbombázás” együttesen hogyan hat egy csecsemő szervezetére, és nem értik, hogy ezzel együtt miért fordul elő annyi idegrendszeri és immunrendszeri probléma az amerikai gyerekek körében. Vajon tényleg olyan biztonságos és hatékony ez, mint amilyennek sokan hiszik a mai napig?
Állítás: „Az ivóvízhez adott fluorid megvéd a fogszuvasodástól”
Kezdetben úgy tűnt, a gyerekek körében valóban hatékony a fogromlás ellen, de kiderült, hogy a vízhez adott fluoridnak sokkal több az egészségügyi kockázata, mint a haszna, vagyis az okozott kár megsemmisíti a hasznot. A fluorid a fogakat kívülről talán védi, de lenyelni már nem annyira jó ötlet. Mára már az elv hirdetői is kezdik elismerni, hogy nem annyira hatásos, mint hitték korábban és több kutatás is igazolta, hogy nem annyira hatékony a módszer fogszuvasodás ellen. Azokban az országokban, ahol nem tesznek fluoridot a vízbe, nincs több fogromlás, mint ott, ahol flouridos a víz, és kevesebb vagy több flourid esetén sincs szinte semmi különbség. Ellenben pajzsmirigy problémákat, szellemi leépülést (IQ csökkenést) okozhat, ráadásul inkább károsítja a fogak fluor-háztartását, mint javítaná azt, és még sorolhatnánk. Kanadában és az USA-ban már kampány indult az ivóvíz fluorozása ellen.
Állítás: „A GMO termények biztonságosak, ellenőrzöttek és gazdaságilag is hasznosak”
Dr. Mercola szerint az amerikai étrendben az egyik legnagyobb egészségügyi katasztrófához vezetett. 1996 után – amikor engedélyezték a GMO forgalmazását az USA-ban – 9 éven belül 7 százalékról 13 százalékra nőtt a krónikus és degeneratív betegségek előfordulása, az ételallergiák száma duplájára nőtt, és számos egyéb problémát okozott a GM növények bevezetése. A genetikailag módosított termények miatt milliók szenvednek. Az Amerikai Környezetgyógyító Akadémia egyre sürgeti az orvosokat, hogy GM-mentes étrendet írjanak fel a betegeknek és rendszeresen idéznek, jelentetnek meg cikkeket a GM által okozott egészségügyi károkról: létfontosságú szervek megbetegedése, emésztőrendszeri és immunrendszeri problémák, felgyorsult öregedési folyamatok, meddőség/terméketlenség, korai pubertás, inzulin- és koleszterin-szabályozási problémák. Ráadásul a GMO növények nem csak közvetlenül okoznak egészségügyi problémákat, de környezetkárosító hatásuk sem elhanyagolható. Az ipar érve, hogy gazdasági előnyökkel jár, sem feltétlenül igaz. Európában és hazánkban egyelőre nem engedélyezett és éppen ez jelenti a gazdasági előnyt, mert megbízható GM-mentes forrásként működhetnek. A hagyományos vagy akár bio-termesztés fenntarthatóbb és egészségesebb.
Állítás: „A nap bőrrákot okozhat”
Rengeteg cikk és médiahír születik újabban a melanomával kapcsolatban, mely az egyik leghalálosabb ráktípus, a bőrrák okozta elhalálozások 75 százalékáért felelős. Mégis, a rossz hírek ellenére is elmondható, hogy egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték, hogy valóban a napozás okozza a legtöbb esetet. Az elmúlt években számos tudományos kutatás inkább azt igazolta, hogy a megfelelő napozási szokásokkal megelőzhető a bőrrák. Egyes naptejek sokkal többet árthatnak, mint maga a nap, ha betartjuk a szabályokat. A napsugarak hatására a bőrünk D-vitamint termel, ami segít megelőzni a rákot. A D-vitamin egyenesen a bőrsejtek genetikai állományához jut el, így segít megelőzni a mutációt és a sejtek elfajulását. Sajnos, sok naptej és nap elkerülése esetén nem tud elegendő D-vitamint termelni a bőrünk, vagy semennyit. A tapasztalatok is egyre inkább a kutatásokat igazolják: a legtöbb bőrrákos azok közül kerül ki, akik elkerülik a napot vagy naptejjel védik magukat.
Állítás: „A telített zsírok szívbetegséget okoznak”
Korábban, 2002-ben a a Food & Nutrition Board közölte azt a hírt, mely alapján ez a mítosz megszületett. „A telített zsírok és a táplálékból bejutó koleszterin nem segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket, ezért az étrendben egyáltalán nincs szükség rá.” Ezt az állítás egy, az 1950-es években született, addig ki nem próbált hipotézisből származik, és negyven éven át rombolta egészségünket és szeretteinkét is. Az igazság az, hogy az állati és növényi eredetű telített zsírok segítik a sejtmemrán felépítését és számos olyan hormon és hormonszerű vegyület termelését a szervezetben, melyek nélkül a testünk nem tud megfelelően működni. Ezen kívül számos vitamin csak zsírban képes oldódni (A-, D-, E- és K-vitamin), így fontos vivőanyagok is. Az étkezési zsiradékokra a karotin A-vitaminná alakításához is szükség van, valamint az ásványi anyagok felszívódásához, és más biológiai folyamatokhoz is nélkülözhetetlenek. A szívünk számára is a legjobb”üzemanyag” a telített zsiradék, tehát egészségünk megőrzéséhez fontos és alapvető tápanyag.
Dr. Mercola angol nyelvű kommentárjából fordította G. Á.
