Miért nem kérnek támogatást az alkoholisták?

Ilyenkor év végén, az ünneplések során, vacsorákon – főleg szilveszterkor – hajlamosak vagyunk többet inni kicsit a kelleténél, de legtöbben csak ilyenkor esünk kisebb túlzásokba. Vannak viszont olyanok, akiknek az alkohol nagyobb problémát jelent, mégis csak nehezen vagy egyáltalán nem kérnek segítséget. Vajon miért?

Bár léteznek hatékony segítő programok és anonim csoportok, az alkoholfüggőséggel és problémával küzdők alig negyede fordul szakemberhez a problémájával. A Columbia Egyetem egészségügyi főiskolai karának levelező tagozatán dolgozó kutatók szerint, azok közül, akiket életük bármely szakaszában alkoholfüggőséggel diagnosztizáltak, alig 60 százalék kér segítséget. Attól tartanak, ha fény derül a problémájukra, megbélyegzik őket. Ez az első tanulmány, mely kitér arra, miért veszik olyan kevesen igénybe az alkoholistáknak kínált terápiákat és rávilágít annak okára: a megbélyegzéstől való félelemre. A tanulmány az American Journal of Epidemiology szaklap novemberi számában jelent meg.

A megbélyegzettség érzése hátráltatja a terápiát

A felmérésben több, mit 34 000 fő vett részt, köztük 6309 fő küzdött alkohol problémával, akiket a Nemzeti Járványügyi Ellenőrző hivatal alkohol problémákra szakosodott kutatói választottak ki. A kutatók azt tapasztalták, hogy akiket alkoholproblémáik miatt negatívan megbélyegeztek bármikor, 37 százalékkal kevésbé voltak hajlandók segítséget kérni azokhoz képest, akiket ezért nem bántottak. Általában a fiatalokat kevésbé bélyegezték meg, ők mégis sokkal kevésbé kértek segítséget és a férfiakat több támadás érte, mint a nőket. A nem spanyol ajkú feketék és a spanyol ajkúak közül többen számoltak be arról, hogy megbélyegzik őket, mint a fehérek és sokkal kevesebben is kértek segítséget. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a súlyosabb alkoholproblémákkal küzdők között mégis többen vannak, akik igénybe veszik a terápiát. A megbélyegzettség gyakoribb volt az alacsony jövedelemmel és iskolai végzettséggel rendelkezők körében és azok közt, akik korábban házasságban éltek, mint azok közt, akik nem voltak házasok.

Dr. Katherine Keyes – az egyik kutató szerint – az emberek többsége azért nem akar részt venni a terápián, mert így egy megbélyegzett csoport tagjává válik. Az alkoholfüggőség az egyik leggyakoribb pszichiátriai betegség az Egyesült Államokban és a megbélyegzéstől való félelem egy komoly korlátozó tényező, amely a kezelésre való jelentkezést meggátolhatja, így ez egy fontos közegészségügyi felfedezés. Fontos feladat, hogy csökkentsük az alkoholfüggőket érő megbélyegzést, hogy időben segítséget kapjanak problémáik kezelésére, megfelelő ellátásban részesüljenek.

Alkoholfogyasztás: bevétel vagy kiesés az országnak?

1975-1994 között Magyarországon a tiszta szeszesital fogyasztás folyamatosan meghaladta a 10 l/fő/év értéket. Az Európai Unióban 1980 óta, Magyarországon 1990 óta csökkenő tendenciát mutat a szeszesital fogyasztás. (1990: 11,5 l/fő/év, 1996: 9,5 l/fő/év). A szeszesital fogyasztásra vonatkozó adatok ellenére azonban komoly aggodalomra ad okot, hogy 1995-re a 0-64 éves férfiak körében 1970-hez képest kilencszeresére, az ugyanezen korosztályba tartozó nők körében nyolcszorosára növekedett a krónikus májbetegség és májzsugor okozta halálozás. A túlzott alkoholfogyasztás az egyik legsúlyosabb egészség- és társadalomromboló tényező, amely azonban a szeszes italok gyártása és eladása révén az államháztartás számára 100 milliárdos nagyságrendű bevételi forrást jelent. Az egészségkárosító hatása azonban többszöröse az adóbevételnek (betegség, idő előtti halál, termelésből való kiesés).

A WHO adatai szerint közel 700 milliárd forintos kárt okoz a magyar államnak az alkoholizmus. Az alkoholizmusnak a gazdasági károkozása is jelentős. A WHO adatai szerint Magyarországon évente 250 milliárd forintot költenek alkoholra, az állam bevétele ebből 150 milliárd, ám az alkoholisták kezelése, munkából való kiesésük, és az ezzel járulékos költségek együtt megközelítik a 700 milliárd forintot.

A magyarok élen járnak alkoholizmusban Európában

Az alkoholizmus okozta népegészségügyi, illetve társadalmi probléma szempontjából Magyarország az európai országok között vezető helyet foglal el. Ezt támasztja alá az a szomorú tény, hogy a májzsugorban elhaltak számát tekintve Magyarország nemzetközi összehasonlításban évtizedek óta kiemelkedik. A szeszesital fogyasztással közvetlenül összefüggő betegségek száma is növekszik, elsősorban a krónikus májbetegség és májzsugor, de a nagy mennyiségű rendszeres szeszesital fogyasztás megnöveli a szív- érrendszeri megbetegedések kockázatát is. A 35 éven aluliak körében az szeszesital fogyasztás jelentősen növeli az erőszakos halálozás (sérülés, baleset) kockázatát. Magyarországon jóval kevesebb figyelem irányul az alkoholistákra, mint a drogosokra, jóllehet számuk az utóbbiakénál nagyságrendekkel több. A 150 ezer drogfogyasztóhoz képest 2-2,5 millió ember tekinthető problémaivónak, és egymillió alkoholistának. A problémaivók még nem függők, de rendszeresen isznak kisebb mennyiségben, vagy ritkábban, de több alkoholt. Súlyosabb a helyzete annak az egymillió embernek, akik már alkoholistának tekinthetők. Közöttük egyre több a fiatal, de a leginkább veszélyeztetett a 40-50 évesek csoportja. Azonban ők még kezeltethetik magukat, viszont az a körülbelül 340 ezer fő, aki végstádiumban lévő alkoholistának tekinthető, már nem.

Keveset törődünk vele

A Félúton Alapítvány munkatársa, Szentesi Péter vezető addiktológus-főorvos szerint a magyar társadalom aránytalanul keveset foglalkozik az alkoholistákkal, miközben a szintén jelentős problémának tekinthető, de számukat tekintve kevesebb – 150 ezer – drogfogyasztóval jóval többet. Az alkoholistákra irányuló nagyobb figyelem azért is lenne fontos, mert a drogfüggők 80 százaléka az alkoholról áll át a kábítószerekre. A Félúton Alapítvány úgy próbál segíteni a problémán, hogy egy négy hetes programot dolgozott ki az alkoholizmusról leszokni szándékozók számára. A napi 7-8 órás foglalkozások mellett a családtagok is részt vesznek a programokon. Az alapítvány egy bentlakásos otthont is fenntart, ahol lefolytathatók a leszokó kúrák.

A hajlam öröklődik, de a nevelés is fontos részt kap

A túlzott szeszesital fogyasztásnak jól ismertek a társadalmi hatásai is, melyeknek leginkább a családok szeszes ital okozta szétesése révén az ilyen családokban élő gyerekek vannak kitéve. Bár az alkoholizmus kóroktanában egyre nagyobb hangsúlyt kap a genetikai meghatározottság, bizonyított tény, hogy alkoholista környezetben az örökbefogadott gyermekek is 3-4-szer gyakrabban lesznek alkoholisták, mint azok, akiknek szülei nem isznak. Egyértelmű tehát, hogy a genetikai tényezők mellett az alkoholizmus kialakulásában a környezet is meghatározó szerepet játszik. A kevesebb mennyiségű alkoholfogyasztás elfogadtatását már iskoláskorban kell megkezdeni, hiszen, hasonlóan a dohányzáshoz, az italozáshoz is igen gyakran kortársai nyomására szokik hozzá a fiatal. Az iskolások helyes információval történő ellátása ezen a téren is alapvető szükséglet. Az utóbbi években egyre fiatalabb gyerekek kerülnek a detoxikáló osztályokra, annak ellenére, hogy a 18 év alattiakat ki sem szolgálhatnák hivatalosan.

(Forrás: Stigma Deters Those with Alcohol Disorders from Seeking Treatment, Alkoholfogyasztás, 700 milliárdos kárt okoz az alkoholizmus)

Bejelentkezés

Videó ajánlatunk

Biofizikai állapotfelmérés felsőfokon
A videóhoz kattintson a képre!

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Hírlevél fel/leiratkozás

Találkozzunk a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés