Újszülött koruktól hétéves korukig a gyermekek hatalmas fejlődési utat járnak be. A folyamatos tanulás során egyre bonyolultabb készségeket sajátítanak el: előbb megtanulnak kúszni, mászni, majd járni, később beszélni, ugrálni és nagyobbacska korukra már a cipőjüket is képesek önállóan megkötni. Minél bonyolultabb egy feladat, elvégzéséhez annál több terület összehangolt működésére van szükség, ami csak akkor lesz tökéletes, ha az egyes területek érettsége önmagában is megfelelő.

De melyek is azok a területek, amelyeket a szakemberek is figyelnek?

Nagymozgás fejlődése

Ezen a területen azokat a készségeket figyelik a szakemberek, amelyeknek elsajátításához a gyermek a nagyizmait használja. Ilyen például a mászás, a felállás, vagy hogy mikor kezd el szökdécselni a gyermek.

Finommozgás fejlődése

Idetartozik a finomizmok működése, különös tekintettel a kézre, ujjakra. A finomizmok összehangolt működésére van szükség például ahhoz, hogy a gyermek képes legyen megfogni a kanalat vagy a ceruzát, lapozgatni egy könyvet. A mozgás (nagymozgás, finommozgás egyaránt) elősegíti az idegrendszer, az agy fejlődését, ezáltal nagy hatással van a többi terület fejlődésére is. Ezért is van az, hogy a gyermek képességei az első életévekben a mozgáson keresztül nagyon eredményesen fejleszthetők.

Hallás- és beszédfejlődés

A hallás befolyásolja a beszédértést, ezen keresztül a beszédprodukciót is. E kettő pedig óriási mértékben befolyásolja a gyermek személyiségét, gondolkodását, szociális érettségét. A beszéd színvonala éppen ezért fontos jelzés a szakemberek számára.

Kognitív fejlődés

Ez a terület a gyermek tanulási és problémamegoldó képességét foglalja magában. E terület fejlettségét jelzi, hogy egy két hónapos gyermek képes-e arra, hogy a kezeivel és a szemével elkezdje felfedezni a világot, vagy hogy ötéves kora körül képes-e alapvető számtani műveletek elvégzésére.

Érzelmi és szociális fejlődés

Ez a terület árulkodik a gyermek szociális érettségéről: képes-e kapcsolatot teremteni másokkal, képes-e önkiszolgálásra, kontrollálni tudja-e érzelmeit. Amikor a baba hat hetesen mosolyogni kezd, tíz hónapos korában pá-pá-t int, vagy 5-6 évesen már próbál jó képet vágni ahhoz is, ha veszít egy játékban – mind az érzelmi és szociális fejlettségéről tájékoztatnak. A szociális érettség meghatározó szerepet játszik abban, hogy a gyermek majd milyen kapcsolatot tud kialakítani a felnőttekkel és kortársaival.

Hogyan segítheti gyermeke fejlődését a szülő? A folytatáshoz kattintson ide.

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről