A passzív dohányzás is árt a szívbetegeknek
A dohányosok környezetében tartózkodás kedvezőtlenül hathat a krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek testi és szellemi jólétére. A friss kutatásból továbbá az is kiderül, hogy a 205 szívelégtelenségben szenvedő, nem dohányzó beteg közül a rendszeresen másodlagos dohányfüstnek kitett személyek több panaszról számoltak be hétköznapi testi és érzelmi működésükben.
Bár az eredmények nem bizonyítják, hogy a másodlagos füst okozza közvetlenül a kedvezőtlen kimenetelt, tovább bővítik a másodlagos füst és a szívbetegség összefüggésére vonatkozó tudományos bizonyítékok tárházát. Több kutatás is bebizonyította, hogy a rendszeresen másodlagos dohányfüstöt belélegző nemdohányzókban magasabb a szívbetegség kialakulásának kockázata.
A Kaliforniai Egyetem Dr. Kirsten E. Fleischmann vezetésével készült legújabb kutatása pedig azt mutatta ki, hogy a másodlagos dohányfüst a szívelégtelenségben szenvedő betegek életminőségét is befolyásolhatja.
A szívelégtelenség olyan krónikus betegség, melynek során a szív nem képes a szervezet szükségleteinek megfelelő hatékonysággal pumpálni a vért, ami kimerültséghez, légszomjhoz, a végtagok felduzzadásához és más tünetekhez vezet. Szívelégtelenség a szívizmost károsító betegségek, például szívroham vagy rosszul szabályozott magas vérnyomás következtében alakulhat ki. Az egyetem kutatói szerint a másodlagos dohányfüst azáltal súlyosbíthatja az állapotot, hogy lerontja az erek működését, vagy fokozza a vérerek gyulladását.
Fleischmann úgy véli, hogy a szívelégtelenségben szenvedő betegeknek érdemes a lehető legjobban elkerülniük a dohányfüstöt. A dohányosok pedig azzal segíthetnek a legtöbbet szívelégtelenségben szenvedő családtagjuknak, hogy nem dohányoznak a környezetükben. A legjobb megoldás azonban a leszokás, mert ezzel saját és szeretteik egészségét is megóvhatják.
