Legyen szó salátáról, egytálételről, hétcsillagos szállodai konyháról vagy bébiételről, a sárgarépa mindenütt megtalálható! Ez jól van így, hiszen a sárgarépa véd bennünket a káros környezeti hatásoktól. A kisbabák szeretik édes ízét, akár püréről, akár répaléről van szó. Mi felnőttek is szívesen rágjuk nyersen, vagy olvasztott vajban megforgatva. Minden hóembernek jól áll a répaorr – de még a divattervezőket is megihlette, amikor elkészítették répanadrágjukat a 80-as években. Egyszóval a répa igazi mindenes. Nem csoda, hogy az Európai Unióban a paradicsom után a második leggyakrabban termesztett zöldségféle.

Már a kőkorszak vadászai és gyűjtögetői is táplálkoztak ezzel a gyökérrel. A vadon élő répából lett aztán a sárgarépa, mint kultúrnövény, melyet már évezredek óta termesztenek. Ma a lila, sárga és fehér színű fajták találhatók a piacon, de ezek nem új kereszteződésből származnak. A vörös, lila és sárga fajta Afganisztánból, a fehér a Fekete-tenger vidékéről származik. A mai narancsszínű répa vélhetően keresztezés révén, Hollandiában jött létre. Az első bizonyíték Pieter Aersten „Piaci kofa a zöldségpiacon” c. képén látható 1567-ből.

Mi teszi a répát oly egészségessé?

A sárgarépa különösen gazdag béta-karotinban, amely az A-vitamin előanyagának tekinthető, és erős antioxidáns hatású: közömbösíti a szabad gyököket, melyek a bőrünkön át, vagy a tüdőbe a dohányzás révén jutnak be. A babáknak a növényi színezőanyag adja az egészséges arcszínt. Annak érdekében, hogy a béta-karotint könnyebben felvegye szervezetünk, célszerű a répát párolni, felaprítva, és lehetőség szerint kevés olajban vagy vajban megpirítva fogyasztani.

A répának nagy a vastartalma is, ami a vérképzésben játszik fontos szerepet. Megtalálható benne a kalcium, kálium, cink, a C-, és K-vitamin és folsav. A folsav a B-vitaminokhoz tartozik és a növekedésben, sejtképződésben és sejtosztódásban elengedhetetlen. A sárgarépában sok ballasztanyag is van, ami elengedhetetlen a jó emésztéshez.

A sárgarépát célszerű nyersen is fogyasztani. A zöldséges rekeszben 10 napig eláll. Fontos, hogy eltávolítsuk a zöld részét! A vastagabb nyári fajta akár négy hétig is tárolható, a téli répa a pincében, nedves homokban egészen kora tavaszig megmarad. A répa apróra vágva és blansírozva mélyhűtőben is tárolható.

Tudta?

• Minél erősebb a narancssárga szín, annál több a répa béta-karotin tartalma.
• A legtöbb tápanyag a répa héja alatt található.
• A 16. században az angol nők a sárgarépa zöldjét fejdíszként hordták.

Próbáljuk ki: Francia répasaláta ánizskaporral

Hozzávalók:
3 nagy sárgarépa
1 ánizskapor gumó
3 evőkanál majonéz
½ kávéskanálnyi csípős mustár
őrölt bors
só

A sárgarépákat mossuk meg, tisztítsuk meg és vágjuk hosszú, vékony csíkokra. Az ánizskapor gumóját mossuk meg és szeleteljük fel vékonyra. Forraljunk vizet kevés sóval, és ebben körülbelül három percig főzzük a sárgarépát és az ánizskaprot. Szűrjük le, majd tegyük hideg vízbe. Ha kihűlt, jól csepegtessük le. A répát és az ánizskaprot ezután tegyük salátás tálba, öntsük le a majonéz, a mustár és a bors keverékével. Jól keverjük át. Tálalásig tartsuk hűtőszekrényben.

(Németből fordította: Koncz László)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről