Elsősegély, szívmasszázs

Bár a legtöbb ember a vezetői engedély megszerzésekor elvégzett egy elsősegély tanfolyamot, sokan nem tudják, mi a teendő vészhelyzet esetén. Ráadásul éppen ilyen esetekben fontos, hogy gyorsan és helyesen reagáljunk.A rettegett szívleálláskor például, ha alkalmazzuk a gyors újraélesztést, lehetségessé válik a szívműködés újraindítása. Ha ez elmarad, bekövetkezik a halál. Már 3 perc múlva agykárosodás lép fel. Szívinfarktusnál, vagy gutaütéses agyvérzésnél legrosszabb esetben bekövetkezhet szívmegállás.

Eszméletvesztés esetén

Az eszméletlen embernek ellazul az egész teste. Hanyatt fekvéskor fennáll annak a veszélye, hogy a nyelv visszacsúszik a torokba és blokkolja a légzést. A légzés ellenőrzésére hajtsuk hátrafelé a fejet, a segítő térdeljen mellénk vállmagasságban. Egyik kezével megfogja az ájult homlokát, a másik kezével az állát. Így lehet a fejet óvatosan elmozdítani és az állat felemelni. A száj kinyitható és látható, hogy a nyelv milyen helyzetben van.

Ha a sérült lélegzik, stabil oldalsó helyzetbe fordítjuk. Öntudatlan embert nem szabad magára hagyni, mert a légzés bármikor leállhat. Már az első pillanatban látszik, ha a sérült lélegzése abbamarad. A mellkasa nem emelkedik, és az orrán, vagy száján nincs hallható légzés. Ilyenkor az azonnali beavatkozás életmentő.

Új szabályok az újjáélesztésre: először 30-szor szívmasszázs, aztán 2-szer belégzés.

A nem lélegző sérültnél le kell mondani a mesterséges lélegeztetésről. Az eddigi szabály: légutakat szabaddá tenni, belélegeztetés, szívmasszázs, defibrillálás már nincs többé. Ehelyett hangosan rá kell kiabálni az eszméletlen emberre, és pl. megrázni a vállát. Ha elmarad a reakció, azonnal a szívmasszázzsal kell kezdeni: ha ugyanis a szív leáll, vagy nem hatékonyan ver, rövid idő alatt összeomlik a vérkeringés. A szívizmok összenyomása bizonyos mértékű vérkeringést eredményez, másrészt a masszázs megmozgatja az egész mellkast, ami szintén a vérkeringés fenntartására hat.

  • A sérültnek valamilyen kemény felületen kell feküdnie, majd el kell távolítani mellkasáról a ruházatot.
  • A helyes nyomáspont: a szegycsont alsó széle. Legjobb, ha ujjunkkal kitapogatjuk a legalsó bordát. A nyomáspont helye ekkor a mellkas közepétől 3 ujjnyival a szegycsont felett van.
  • A segítő a beteg mellett térdel, egyik tenyerét e pontra helyezi, a másik tenyerét ezzel párhuzamosan. Válla is e pont fölött áll, és kinyújtott karjával nyomást gyakorol fentről lefelé. A szegycsontot legalább 5 cm-re be kell nyomni. Az erőkifejtést rövid időre szüneteltetve a mellkas visszatér eredeti állapotába. A tenyér végig a nyomásponton marad.
  • Percenként mintegy százszor meg kell ismételni az eljárást. Ez nagy erőkifejtéssel jár, ezért célszerű más segítővel váltakozva végezni a szívmasszázst. Néha a szív magától is újra dobogni kezd. Ha nem ez a helyet, a műveletet mindaddig ismételni kell, amíg a mentők megérkeznek.

Mesterséges lélegeztetés

Erre csak a megkezdett szívmasszázs után kerülhet sor. Az új, felülvizsgált iránymutatások szerint a sürgősségi ellátásnál és újraélesztésnél mellkasi kompresszió aránya az eddigi 15:2 helyett most 30:2 (30 mellkasi kompresszió, majd 2 szájból-szájba lélegeztetés).

  • A legjobb módszer a száj-orr mesterséges lélegeztetés.A segítő a sérült mellett, annak vállmagasságában térdel. Egyik kezével a homlokot, a másikkal az állat tartja. A fejet hátrahajtjuk és az ajkakat befogjuk.
  • A segítő beszívja a levegőt és száját a sérült orrnyílására helyezve befújja a levegőt. Ezt az eljárást mintegy 10-15-ször megismétli percenként.
  • A levegő tüdőbe áramlása felismerhető azáltal, hogy a sérült mellkasa megemelkedik. Akkor sem szabad a műveletet abbahagyni, ha ez nem azonnal észlelhető.
  • Orrsérülés esetén szájból-szájba lélegeztetés is történhet. Ez esetben a segítő száját a sérült szájára helyezve végzi el a lélegeztetést.

A mesterséges lélegeztetést az orvos, vagy a mentők megérkezéséig kell végezni. Gyakran előfordul, hogy a sérült magától lélegezni kezd. Ilyen esetben sem szabad magára hagyni és rendszeresen ellenőrizni kell légzését.

Szívinfarktus

A szív-és érrendszeri megbetegedések továbbra is a vezető halálokok között szerepelnek. A statisztika szerint a halálozási szám több, mint 46%-a ennek és a szélütésnek róható fel. A szívinfarktus oka a koronaerek valamelyikének hirtelen elzáródása. A szívizom így nem kap elegendő oxigént és tápanyagot.

Tünete: erős fájdalom a szegycsont alatt, gyakran a bal karba, a vállba kisugárzó fájdalom. Az érintettek félnek. Az arc hamuszürke lesz, néha izzadságtól gyöngyöző. Néha hányinger, hányás is társulhat a tünetekhez. nem ritkán összeomlik a kardiovaszkuláris rendszer.

Fontos: azonnal mentőket hívni. Egy pillanatra sem szabad a beteget felügyelet nélkül hagyni, lehetőség szerint meg kell nyugtatni. Ha a beteg öntudatánál van, megemelt felsőtesttel kell fektetni.

Gutaütés

A harmadik leggyakoribb halálok. Stroke esetén keringési zavarok lépnek fel az agyban az idegrendszer akut zavaraival. Az agysejtek jelentős mértékben függnek a folyamatos oxigén- és tápanyagellátástól. Ennek szállítását az agyi erek végzik. Az agy keringési zavara esetén az idegsejtek nagyon gyorsan elhalnak, ehhez elég néhány perc.

Tünetek, amelyek a stroke-ot jelzik: lehet féloldalas bénulás vagy zsibbadás, lekonyuló száj, beszédzavarok vagy látási problémák, féloldalas vakság vagy látótérkiesés. Elsősegélyt kell nyújtani, amíg az orvos megérkezik: ha a beteg lélegzik és öntudatánál van, lapos felületre kell fektetni és fejét felpolcolni. Ha öntudatlan, stabil oldalfekvésbe kell helyezni, nehogy a gyomortartalom a tüdőbe jusson.

Szív-, vérkeringés leállás esetén a szükséges intézkedések megtétele az első percekben döntőek, mert különben a mentők minden további ténykedése eredménytelen maradhat. Kezelés nélkül az érintett túlélési esélyei minden eltelt perc után 10%-kal csökkennek.

(Az új szabályozás Németországban érvényes.)

(Németből fordította: Koncz László)