Nyálteszttel diagnosztizálható lehet a rák, a szívbetegség és a diabétesz
Nyáltesztek forradalmasíthatják a súlyos betegségek megállapításának folyamatát, ami sokkal korábbi diagnózishoz és kezeléshez vezethet. A vizsgálati módszer a gyulladásra utaló indikátorokat méri, s akár orvoslátogatás nélkül, otthon is elvégezhető a minta laboratóriumba küldésével. A szakértők szerint a korábbi előzetes vizsgálatok kiváltására alkalmas nyáltesztek akár egy évtizeden belül is forgalomba kerülhetnek.
„A korai diagnózisnak lényeges előnyei vannak a páciensre és az egészségügyi ellátórendszerre nézve is” – mondta a kutatást vezető Björn Klinge, a Malmői Egyetem professzora. „Az eljárás úgy működne, hogy a beteg mintát vesz a szájából egy vattapálcika segítségével, majd elküldi elemzésre. Az orvos pedig behívja további vizsgálatra, amennyiben fölmerül a probléma gyanúja.”
A nyáltesztek alkalmazásával jelentős időt és pénzt lehetne megtakarítani, s egyszerűbben elérhetővé tenné a szűrési lehetőséget. „A megelőzés kulcsfontosságú a közegészségügyben, és ez a módszer egyértelműen elősegíti a betegségek korai felismerését. Társadalmi-gazdasági helyzetük miatt ugyanis sokan nem férnek hozzá az ellátórendszer nyújtotta szolgáltatásokhoz. Egy nyálteszt elküldése pedig nem igényel semmiféle áldozatot” – magyarázta Klinge professzor, aki szerint eddig elérhetetlen rétegekhez is eljutna a szűrési lehetőség.
A szakértő úgy véli, 5-10 éven belül válhat széles körben alkalmazhatóvá a nyálteszt, ám ehhez a technológiának még fejlődnie kell. „Ma azt tudjuk megállapítani ennek alapján, hogy van-e gyulladás a szervezetben, ám hatástalan a módszer, ha a betegség a gyomron vagy az ízületeken belül marad. És nem tudunk különbséget tenni például a prosztata- és a bélrák között. A módszernek tehát pontosabbá kell válnia, ehhez szükséges ennyi idő” – összegezte magyarázta Klinge professzor.
A hír előzménye, hogy kiderült: hamarosan egy ugyancsak egyszerű, 1700 forintnak megfelelő összegbe kerülő teszttel megállapítható lesz a mell- és a prosztatarákra való genetikai hajlam, így lehetőség nyílik a fokozott kockázattal élők körültekintőbb szűrésére.
