A címbeli kérdésre nehéz egyértelmű választ adni. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy rámutassunk: a jelenlegi járványszerű légúti fertőzéseket jobb lenne antibakteriális szerekkel kezelni. A természetgyógyászatnak megvannak erre a jól bevált készítményei. Alkalmazásuk során nem lépnek fel az antibiotikumok kellemetlen mellékhatásai.

2015 februárjában magam is átestem ezen a légúti fertőzésen, erős köhögés és láz, a végén pedig ugyancsak erős nátha kíséretében. Meg kell mondanom, hogy régen viselt meg betegség ennyire, és a gyógyuláshoz bizony csaknem egy hétre volt szükség. Hasonló, brutálisan kemény panaszokat mutatták azok a betegek, akik tanácsért hozzám fordultak.

Tapasztalataim szerint van még egy különlegessége ennek a fertőzésnek, éspedig az, hogy nem feltétlenül lépnek fel a szokásos Influenzás tünetek. A torokfájás általában hiányzik, legfeljebb egy kis kaparó érzés jelentkezik, a köhögés pedig mélyebbről jön, a gége a légcső és egyes esetekben a tüdő is érintett.

Mivel kiváló orvos és természetgyógyász kollégáimmal, dr. Varga Edittel és Németh Imrével együtt egy nagyszerű – orvostechnikai eszköznek, aktív diagnosztikai eszköznek minősülő – biofizikai készülék hazai megismertetésén és elterjesztésén dolgozunk, módunk nyílt arra, hogy az elmúlt hetekben a Sensitiv Imago segítségével felmérjük, milyen kórokozók aktívak az érintett betegek szervezetében.

Azt tapasztaltuk, hogy meglehetősen változatos kórképekkel van dolgunk. Legfeljebb az volt a közös bennük, hogy a vírusok – főként az Adenovírus, ritkábban a Grippe B és a Grippe C – mellett minden esetben megjelentek a betegek légúti szerveiben az aktív baktériumok is. Az utóbbiak között mindenkinél vezető szerepet töltöttek be a különféle Streptococcus baktériumok – így a Streptococcus pneumoniae (más néven: Pneumococcus), a Streptococcus pyogenes és a Streptococcus haemolyticus –, valamint ritkábban ugyan, de megjelent az aktív kórokozók között a Staphylococcus aureus is.

A hivatalos álláspont – mint minden évben, idén is – az, hogy influenzajárvánnyal van dolgunk, amelyet egyes betegeknél bakteriális felülfertőződés kísérhet. Ne menjünk bele most abba a kérdésbe – mert ez külön cikket érdemelne –, hogy ajánlatos-e, van-e értelme influenza elleni oltást kérni, miközben tudjuk, hogy a vakcina összetételéről a gyártó jó néhány hónappal, ha nem egy fél évvel előbb dönt, mint ahogy az adott járvány kialakul – és nyilván előre nem tudható, meg nem jósolható vírustörzsek „főszereplésével”.

Kollégáimmal együtt az a véleményünk, hogy a jelek szerint az idei tél végi járvány nem vagy nemcsak influenzajárvány, hanem baktériumfertőzés-járvány is. Ráadásul – még egyszer hangsúlyozom – a „sima” influenzajárványhoz képest sokkal erősebb tünetekkel.

Mi következik ebből? Mindenekelőtt és a betegek szerencséjére az, hogy most igazán érdemes, ajánlott alkalmazni a természetgyógyászat, az alternatív gyógyítás jól bevált antibakteriális szereit: fokhagymát, grépfrútmag-kivonatot, propoliszt és ezüstkolloidot a baktériumfertőzés visszaszorítására, valamint többek között a mézzel összekevert gyömbérport és a hagymahéj-teát a köhögés csillapítására. Javasolt emellett a sós, illóolajos vízzel naponta 1-2 alkalommal történő inhalálás is.

Természetesen – ha nem alkalmazunk illóolajokat – a homeopátia is többféle megoldást kínál.

Megkérdeztem az utóbbiról – és a mostani járvány kapcsán gyermekorvosként szerzett egyéb tapasztalatairól – portálunk homeopátiás menüpontjának gondozóját, dr. Sebő Zsuzsanna gyermekorvost. Át is adom neki a szót.

Kürti Gábor
természetgyógyász, szerkesztő

Vírus kontra baktérium?

Nagy örömömre szolgál, hogy a vírus kontra baktérium téma előkerült. Évtizedek óta dolgozom körzeti gyermekorvosként, és régóta foglalkoztat az a gondolat, vajon a minden évben ismétlődő, feltűnően sok januári, februári lázas, légúti megbetegedés hátterében milyen kórokozók állnak.

Ezekben a hónapokban két-háromszorosára, olykor többszörösére nő a betegek száma. Vajon ez vírusoknak, főleg az influenzavírusoknak tudható be, vagy a bakteriális fertőzések száma is jelentősen megemelkedik? E két csoport elkülönítése területen (is) empirikus, tapasztalati alapon történik.

A tünetek, az orvosi tapasztalatunk, valamint az éppen megbetegedő páciensek gyógyulása vagy elhúzódó betegsége alapján „megtippeljük”, hogy vírus vagy baktérium állhat a háttérben. Bár évek óta mind a szakma, mind a média csak az influenzajárványról beszél, ennek nem szabad befolyásolnia a döntésünket. A döntésnek pedig nagyon felelősségteljesnek kell lennie, hiszen a szakma szabályai szerint a bakteriális fertőzésekben antibiotikum adása javasolt, míg a vírusfertőzésekben csak tüneti terápia.

De vajon valóban szükséges-e az antibiotikus kezelés a bakteriális fertőzésekben? A jól felkészült szervezet, a jó immunrendszerű gyermek le tudja küzdeni a kórokozók támadását – legyen szó vírusról vagy baktériumról.

Vajon a most felnövő generációnak, beleértve a szüleiket is, jó az immunrendszerük? Aligha hiszem.

A mai kor számos „vívmánya”, a gyorsétkezők, a félkész ételek, a tartósítószerekkel teletömött ételek, a nagyüzemi állattartás, a városiasodás, a mozgásszegény életre nevelő számítógép, az antibiotikumok túlzott használata, a számtalan védőoltás és sok egyéb tényező a jó immunrendszer ellen dolgozik.

Mit tehet a gyakorló gyermekgyógyász, aki ez ellen az ár ellen próbál úszni?

A külső körülményeket megváltoztatni nem tudja, de a fent említett tényezőkre fel tudja hívni a figyelmet páciensei körében.

• A gyermek születésétől kezdve igyekszik csak a legindokoltabb esetekben kemikáliát és gyógyszert használni.
• Megpróbálja a vírusos és bakteriális fertőzések pontos elkülönítését. Ebben támogathatják olyan, a háziorvosi gyakorlatban használható diagnosztikai lehetőségek, melyek segítségével a vírus- és a baktériumfertőzés jó eséllyel elkülöníthető. (Ilyen például QuikRead go készülék, mely arra is lehetőséget ad, hogy a Streptococcus fertőzéseket igazolja vagy kizárja.). Évek óta használom, és meggyőződésem, hogy ez a gyors és pontos diagnosztikához nélkülözhetetlen.
• Az alternatív vagy inkább integratív gyógymódok ismerete és alkalmazása ugyancsak segít az antibiotikumok használatának csökkentésében. Magam, aki járatos vagyok a homeopátiában, számtalan olyan szert tudok javasolni – akár bakteriális fertőzésben is –, amely segít a gyógyulásban, antibiotikum nélkül.

Természetesen vannak olyan esetek, ahol a hagyományos kezelést nem szabad mellőzni, ilyen például a fiatal csecsemők megbetegedése, a volt koraszülöttek, a krónikus betegségben szenvedők fertőzései, a súlyosabb húgyúti fertőzések, az alsó légutak fertőző ágens okozta megbetegedései stb.

Ilyen esetekben a homeopátiás szerek – a hagyományos gyógyszerekkel együtt adva – gyorsítják és eredményesebbé teszik a gyógyítást, ahogy az számos tanulmányban és közlésben már megjelent.

A legideálisabb az lenne, ha olyan, erős immunrendszerű páciensekkel találkoznánk, akiket a kórokozók nem képesek megbetegíteni. A homeopátiás alkati kezelés, az egyénre szabott alkati szer megtalálása fontos, de nem az egyetlen eszköz ennek a célnak az elérésére.

Dr. Sebő Zsuzsanna
gyermekgyógyász, homeopata
Tanácsadás

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről