Barna, vörös, zöld, kék-zöld – sok csillogó színű alga növekszik szerte a világon Neptunusz kertjében. És bár ez a zöldségágyás a tenger alatt van, az ember azért színes termést arat. Aki a sushit, vagy más ázsiai ételeket szereti, minden bizonnyal tartott már a villáján vagy evőpálcikáján algát. De tudjuk-e, mire vigyázzunk az algák fogyasztásakor?

Néhány algaféle kapható tabletta vagy por formájában is, de a színes „tengeri leveleket” csak körültekintően szabad használni: kivételesen magas jódtartalma miatt néhány, a tányéron landoló alga rossz hatással van a pajzsmirigyre.

Növény, baktérium

Az algáknál két csoportot különböztetünk meg: az úgynevezett makroalgák azok, amelyeket leginkább ismerünk, mint hínárt, víz alatti növényt. Ide tartoznak a barna, vörös és zöld algák, amelyeket számos ázsiai ételben megtalálunk.

A kék algák, amelyeket kék-zöld algáknak is nevezünk, valójában nem algák, hanem speciális baktériumfajták. Ezeknek az a különlegességük, hogy – mint a növények – klorofill segítségével energiát termelnek. A klorofill adja a zöldeskék színüket. Az akvárium tulajdonosok tudják, hogyan lepik be az üvegfalakat…

Nekünk sok a jód

A japánoknál tradicionálisan nagy mennyiségű alga landol a tálban, mert a vetésterületek hiánya és a hosszú partszakaszok közvetlen elérhetősége már évszázadok óta a tengeri növények felhasználására csábít.

Akármennyire is egészséges a magas rosttartalmú és alacsony zsírtartalmú ázsiai konyha, az algák magas jódtartalma messze meghaladja azt a szintet, amely még ajánlható az európai konyha számára. A kombu barna moszatfajta elképesztő mennyiségű jódot képes tárolni. A jód koncentrációja a kombuban 40 000-szer nagyobb, mint a normál tengervízben, és már egyhuszad gramm szárított levél jódtartalma elég egy személy napi jódbevitelének fedezésére.

A japánok (csaknem) rezisztensek

Mivel a japánok és más ázsiaiak egész életükben nagy mennyiségben ettek jódban gazdag algákat, náluk nem okoz problémát a fogyasztásuk. De olykor mégis túl sok lehet a jóból: a japán tengerpartok egyes területein meglepően sok emberek van golyvája. A golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása, valójában jódhiány-jelenség, de kiválthatja extrém magas jódbevitel is.

Jó tudni

Az ázsiai algáknak csak egy része rendkívül gazdag jódban. Ilyen a kombu és wakame. A kombut általában vízben főzik ki, és a keletkezett lé az alapja a legtöbb japán levesnek. A wakame leveleit betétként használják levesekhez és salátákhoz. A norit a maki sushi becsomagolására használják, ennek nincs szélsőséges jódtartalma.

Mikroalgák lesznek a jövő élelmiszerei?

Amikor a mikroalgákról beszélünk, elsősorban a Chlorella és Spirulina fajokra gondolunk. Mivel nem igényelnek szántóföldi termesztést, és fotoszintézisükkel a fehérje építőelemeket is megtermelik, sokan az élelmiszer problémák megoldását látják bennük a folyamatosan növekvő népesség számára. Habár ez a gondolat nem teljesen új, az eddigi erőfeszítések nem jártak sikerrel.

(Németből fordította: Koncz László)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről