A vegetarianizmus Püthagoraszig nyúlik vissza, magában foglalja azt a tanítást, hogy az ember kizárólag, vagy elsősorban növényi eredetű élelmiszereket fogyasszon. Többféle vegetáriánus étrend van, ezeknél a táplálkozás okai és céljai eltérőek, különbség van a megengedett állati eredetű élelmiszerek hányada, a növényi eredetűek típusa és elkészítése között.

A vegetáriánus táplálkozás okai

Vegetáriánusnak lenni, azzá válni nemcsak speciális táplálkozást jelent, hanem bizonyos életmódot is.

• Az egészségügyi szempontok fontos szerepet játszanak a vegetáriánusoknál, pl. a civilizációs betegségeknél, az elhízásnál.
• Táplálkozás-pszichológiai szempontból a húsmentes táplálkozás csökkenti a zsír- és fehérjebevitelt, ami jót tesz az egészségnek, mivel a legtöbb ember ezekből túl sokat vesz fel, és ezzel hosszú távú veszélynek teszi ki magát, például cukorbetegségnek, köszvénynek és anyagcserezavar-betegségnek.
• További oka pl. a vágy, hogy csökkentse a károsanyag-felvételt, vagy ökológiai okokból a természeti erőforrások megőrzésére céljából.
• A motiváció lehet vallási és etikai jellegű (nem megölni az állatokat), vagy egyszerűen csak ki nem állja a hús szagát.

Tápanyag-összetétel

Aki vegetáriánusként helytelenül állítja össze a táplálékát, kockáztatja, hogy hiánybetegsége lesz, és gondjai lesznek a táplálék felszívódásával és emésztésével. Változatos étrenddel azonban a vegetáriánusok jobb egészségi állapotot mutatnak, mint a húsevők. A vegetáriánus étrend legfontosabb elemei:

• Víz – Legalább napi 1,5 liter víz bevitele alapvető követelménye a mentális és fizikai vitalitásnak.
• Gyümölcsök és zöldségek – legalább 500 g naponta, amelyek sok vitamint, ásványi anyagot és rostot tartalmaznak.
• Gabonafélék és burgonya – sok szénhidrátot tartalmaznak. Benne kell lenniük a napi étrendben, mert a vegetáriánus étrendben a zsírral szemben lényegesen alacsonyabb kalóriát képviselnek.
• Tej és tejtermékek – sok kalciumot, fehérjét, de elég zsírt és koleszterint is tartalmaznak. (Ezért részesítik előnyben a zsírszegény tejet és tejtermékeket.)
• Tojás és hüvelyesek – a tojás nagy értékű fehérjét, B12- és D-vitamint ad, a hüvelyesek fehérjét és rostokat szállítanak.
• Növényi olajok és növényi zsírok – értékes telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, amelyek pozitív hatással vannak a koleszterinszintre. A zsírok alapvetően sok energiát adnak, de sok kalóriát is, ezért kell takarékosan bánni velük – naponta legfeljebb 60-80 g zsírt célszerű fogyasztani.
• Édesség és cukor – nagyon kedveltek, de energiájuk gyorsan elég, ezért csak mértékkel élvezzük.

A hiány mítosza

Gyakran mondják, hogy a vegetáriánus étrend egyoldalú. Ez nem igaz, ha a vegetáriánusok ügyelnek arra, hogy elegendő B12- és D-vitamint, vasat, kalciumot és fehérjét fogyasszanak. Egy átlagos aktív személynek naponta 0,8 g fehérjére van szüksége testsúly-kilogrammonként. Hiányjelenségek lehetnek pl. csökkent testsúly, csökkent terhelési kapacitás, kalcium- vagy D-vitamin-hiány és ezzel fokozott a csontritkulás, cink- és vashiány, kevésbé immunaktív sejtek, fáradtság és étvágytalanság.

(Németből fordította: Koncz László)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről