Teljes élet asztmával
Az asztmások száma világszerte 300 millióra tehető, Európában 30 millió asztmás él. A betegség jelentősen hathat a fizikai és lelki állapotra, sokan állandó bizonytalanságról panaszkodik, szégyelli a betegségét, és van, aki úgy érzi, mintha elszigetelődne. Az asztma nem gyógyítható, de ez nem jelenti azt, hogy szükségszerűek lennének a kellemetlen tünetek.
A légzési nehézségekkel, gyakori köhögéssel, a mellkasban érzett szorító érzéssel járó asztma jelentősen befolyásolhatja az érintettek életminőségét. Ma már az asztma kezelése eljutott arra a szintre, hogy a tünetek kordában tarthatók, és az asztmások döntő többségének jó esélye van arra, hogy a betegsége semmilyen tevékenységben, akár még az intenzív sportolásban se korlátozza.
Különböző okok
Az asztma kialakulásának lehetnek genetikai és környezeti okai. A környezeti tényezőknek, így a levegő szennyezettségének és az allergiát okozó anyagoknak meghatározó szerepük van abban, hogy az asztmára genetikailag hajlamos személynél kialakul-e a betegség, és ha igen, milyen formában. Az asztmás betegek légútjai érzékenyebbek a külső ingerekre, könnyebben begyulladnak a belélegzett anyagok hatására, de akár fizikai megterhelés és stressz hatására is. A gyulladás következtében a nyálkahártya megduzzad, a légutak beszűkülnek, és fokozódik a váladéktermelés. Ezek okozzák a légzési nehézségeket és a köhögést, és ezek a tünetek aztán igen megterhelőek lehetnek az asztmás személy életvitelére.
Asztma a gyerekkorban
Magyarországon a 18 év alatti gyerekek 4-8%-a asztmás. Mivel a gyermekkori asztma 90%-a allergiához köthető, ezért a pollenszezon erősödésekor nagyobb figyelmet kap ez az egyébként is fontos kérdés, de pl. kockázatot jelent egy asztmás gyerekre, ha olyan személlyel él egy lakásban, aki dohányzik, mivel a dohányfüst is igen erős allergén lehet.
Az asztmás gyermekek mintegy felénél ötéves kor előtt jelentkezik a betegség, ami a többségüknél kontrollálható megfelelő terápiával, de mivel az asztma jelenleg nem gyógyítható, a gyermekek sem gyógyulnak ki belőle – még akkor sem, ha a többségük serdülőkorban látványos javulást tapasztal, sőt akár teljesen tünetmentessé válik. Ilyenkor sem szabad gyógyultnak tekinteni a gyermeket, és különösen nagy hiba, ha a tünetmentesség miatti megkönnyebbülés hatására a hozzátartozók leállnak a kezeléssel.
A serdülőknél a javulás ugyanis amiatt következik be, hogy a növekedéssel együtt tágulnak a légutak is. Mindenesetre a serdülőkori tünetmentesség egyértelműen pozitív fejlemény, de éppen a kezelés fenntartásával lehet elérni azt, hogy a tünetmentesség jó eséllyel fenn is maradjon. Különösen fontos, hogy az asztmás beteg minden állapotváltozásáról tudjon a kezelőorvos, mert csak így biztosítható a megfelelő terápia beállítása!
A cél a tünetek kontrollálása
Az asztmás beteg esetében arra kell törekedni, hogy a megfelelő terápia beállításával minél jobban működjenek a légzésfunkciók. Az alapterápia a légutak gyulladásának csökkentésére irányul, a jól kontrollált betegeknél akár teljesen el is maradhatnak az asztmás rohamok.
Az elmúlt években igen sokat fejlődött az asztmaterápia. A különböző hordozható inhalátorokkal már közvetlenül a beteg tüdejébe vihetők be a hatóanyagok. A megfelelő fenntartó inhalációs terápia biztosíthatja a normális életvitelt, így azt, hogy a beteg elkerülhesse a kórházi kezelést, és ne essen ki a családi tevékenységekből, tanulásból vagy munkából.
