Árpa: rostokban gazdag, segíti az emésztést
A búza, rozs és a zab mellett az árpa az egyik legismertebb a gabonaféle. Az aranyló nyári mezőn az árpa jól megkülönböztethető rokonaitól, mert a búzához és a rozshoz képest különösen hosszú toklásza van. Az egyik legrégebbi gabonaféle a világon, feltehetően már Krisztus előtt 10 000 évvel termesztették. Őseink kását, lepény, kenyeret készítettek belőle.
Az árpánál a szemeket védőburok, az ún. pelyva veszi körül. Mivel a mag és a pelyva összenőtt, a gabonának magas a cellulóztartalma, általában 8-15 százalék közötti. A cellulóz rost, így emészthetetlen, biztosítja a jóllakottságot és serkenti az emésztést. A rostok mellett az alábbiak vannak 100 g árpában:
- 12,7 g víz
- 9,8 g fehérje
- 2,1 g zsír
- 63,3 g szénhidrát
- ásványi anyagok, valamint B- és E-vitamin
Az árpa különösen gazdag magnéziumban, kalciumban, káliumban, vasban, és foszforban. Sok esszenciális aminosavat is tartalmaz, ezeket a szervezet maga nem képes előállítani. Iyen többek között a leucin, fenilalanin, valin.
Vigyázat, ha gluténérzékeny!
Rokonaihoz hasonlóan az árpa is tartalmaz glutént. A glutén vízzel kapcsolatba lépve gondoskodik arról, hogy a kenyér megemelkedjen sütés közben, és alakját megtartsa sütés után is. Míg a többi gabonaféle magas sikértartalma miatt alkalmas kenyér és péksütemény készítésére, az árpában csak kevés glutén van. A glutén intoleranciában (lisztérzékenységben) szenvedők azonban inkább mondjanak le az árpából készült élelmiszerekről.
Mivel a sört árpából főzik, a glutén intoleranciában szenvedők csökkentsék a sörfogyasztást. A gluténtartalmú gabonafélék alternatívájaként például kukoricát, rizst vagy kölest lehet használni.
Változatos felhasználás
Az őszi árpának nagyobb a fehérjetartalma, elsősorban takarmányozásra használják. A tavaszi árpát főleg sörgyártásnál használják. A sörárpa fehérjetartalma 9,5-11,5 százalék, csírázóképessége legalább 97 százalék.
Hogy az árpából sör legyen, az árpát először meg kell tisztítani. Ezután vízben áztatják, ami beindítja a csírázási folyamatot és az enzimek munkáját. Ezek biztosítják, hogy az árpa élesztője malátává alakuljon. Néhány nap múlva a malátát meleg helyiségben szárítják, és megállítják a csírázás folyamatát. A sör mellett a malátából whisky és malátakávé is készül.
Ázsiában árpateát is készítenek. Korábban az árpateát Európában is használták kúraszerűen gyomor- és torokbetegségek esetén. Étkezésre – különösen Ázsia és Afrika szegényebb régióiban – árpalisztet használnak kenyér készítésére.
(Németből fordította: Koncz László)
