Spenótkörkép: vas, nitrit, oxálsav

Egy tévedésnek köszönhető, hogy azt gondoljuk, a spenótban a valóságnál tízszer több vas van. Annak ellenére, hogy ma már nem áll a vasban gazdag élelmiszerek vezető helyén, a spenót kínál néhány fontos egészséges összetevőt, és kevés kalóriája miatt ideális élelmiszer diétázáshoz is. Mitől olyan egészséges a spenót, és mire kell ügyelni az elkészítése során?

A spenót nemcsak a konyhában kedvelt, gyógynövényként is számos pozitív hatása van az egészségre:

  • A főtt levelek segíthetnek a felfúvódás ellen. A spenót még hasmenésnél is könnyen emészthető étel.
  • A spenótmagokat hashajtóként is használják.
  • A magnéziumnak és egyéb összetevőinek köszönhetően a spenótnak lehet vérnyomáscsökkentő hatása.
  • A benne található antioxidánsok miatt rákmegelőző hatású.

A spenót elősegítheti az izmok gyarapodását. Egy amerikai tanulmány szerint a zöldség fitoekdiszteroidokat tartalmaz, melyek támogatják az izomépítést – az észrevehető hatáshoz azonban egy kilogramm spenótot kellene megenni minden nap. Egy svéd tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a nitrátot tartalmazó spenót állítólag elősegíti az izomnövekedést.

A népi gyógyászatban a spenót étvágytalanság és fáradtság elleni szer, csökkenti a lázat, és alkalmas gyulladás kezelésére.

Tejtermékkel együtt együk

Védi a szemet

A spenót két szempontból is pozitív hatással van a szemre. Először is nagy mennyiségű béta-karotint tartalmaz, amely az A-vitamin elővitaminja. E provitamin hiánya éjszakai vaksághoz vezethet. Emellett a spenót luteinben gazdag. A mikroelem segít megkötni a szabad gyököket, és védi az érzékeny retinát a napsugárzás káros hatásaitól. A lutein segít megelőzni a korral összefüggő makuladegenerációt.

Fogyás spenóttal?

Fogyásnál is jó segítő a spenót, mivel a benne lévő tilakoidok lassítják a zsíremésztést, és ez által megakadályozza az étel utáni sóvárgást. Aki azonban a tökéletes spenótdiétán zöld spenótturmixokat és spenótsalátát ért, sajnos csalódnia kell, ugyanis a tilakoidokat ki kell vonni a spenótból, ahhoz, hogy azt a szervezet fel tudja használni. Ennek ellenére a spenót jó szolgálatot tehet diétázásnál, mert alacsony kalóriatartalmú, és gazdag egészséges tápanyagokban.

A spenót vastartalma – mítosz és igazság

Régen azt gondolták, hogy a spenót 100 grammonként körülbelül 35 milligramm vasat tartalmaz. Aztán kiderült, hogy ez az érték nem volt igaz – legalábbis nem a friss spenótnál. A rendkívül magas vastartalmat 1890-ben a spenótpornál számították ki, és később tévedésből vitték át a friss spenótra. Hogy mikor és hogyan történt a hiba, vitatott.

Számítási hiba ide vagy oda: a 100 grammonkénti „csak" 3,5-4 mg vastartalmával a friss spenót még mindig gazdagabb vasban, mint sok más zöldség. Mindazonáltal a spenót nem ideális vasforrás. Egyrészt a szervezet nem tudja olyan jól hasznosítani, mint az állati eredetűt, másrészt oxálsavat tartalmaz, amely megköti a vasat, és így megnehezíti a szervezetnek az ásványi anyag felvételét.

Ezért tanácsos a spenótot más élelmiszerekkel együtt enni, amelyek csökkentik az oxálsav hatását. Ezek közé tartoznak pl. a C-vitaminban gazdag ételek, mint a paradicsom, burgonya, brokkoli, narancs. A kalcium is elősegíti a vas felszívódását. A spenót rövid főzése vagy a blansírozás csökkenti az oxálsav mennyiségét, és a benne lévő vasat is jobban hasznosíthatóvá teszi.

Az oxálsav veszélyei

Az, hogy az oxálsav megnehezíti a spenótban lévő vas felszívódását, csak az egyetlen hátránya: ez nemcsak a vasat, hanem a kalciumot is megköti, amiért túlzott fogyasztása károsíthatja a fogakat és a csontozatot. A legrosszabb esetben az oxálsav és a kalcium kapcsolatából lerakódások keletkezhetnek a szervezetben, amelyek vese- és húgykövekké fejlődhetnek.

Tipp: a spenót fogyasztása összekapcsolva tejjel vagy tejtermékekkel – tejszín, tejföl vagy sajt fogyasztásával – segíthet csökkenteni az oxálsav hatását, mivel a tejben lévő kalcium az oxálsavat már főzés közben semlegesíti.

Életlen fogak?

Egy további hatásért is a spenótban lévő oxálsav felelős: a spenót evésekor a szánkban az oxálsav reakcióba lép a fogakban lévő kalciummal. Ezért néha az az érzésünk, hogy a spenót tompítja a fogakat. Ez az érzés aztán rövid idő múlva eltűnik. Spenótevés után legalább fél órát várni kell a fogmosással, hogy a már megtámadott fogzománcot tovább ne sértsük meg.

Lehet-e a spenótot nyersen enni?

A közhiedelemmel ellentétben a nyers spenót nem mérgező, tehát nyersen is ehető. Csak a fiatal tavaszi vagy nyári spenót alkalmas nyers fogyasztásra, például salátákban vagy turmixokban. A hosszú szárú őszi vagy téli spenótot mindig főzve fogyasszuk.

Nitrát a spenótban

A spenót nagy nitráttartalma miatt – úgy mondják – káros hatással van az egészségre. Tény, hogy a spenót termesztésekor a megfelelően trágyázott talajból a növény nitrátot vesz fel. A spenót feldolgozása során az ártalmatlan nitrátból esetleg nitrit, majd nitrozamin lesz. Ez az anyag, úgy gondolják, hogy rendszeres fogyasztás esetén rákot okozhat. Ez azonban nem ok arra, hogy lemondjunk a spenótról, mert emberekben eddig még nem igazolták, hogy nitrozamin keletkezik. És mint oly gyakran, a mennyiség teszi méreggé: a napi bizonyos mennyiségű nitrát ártalmatlan az egészségre.

Néhány tanulmány azt sugallja, hogy egyenesen egészségjavító hatása van a nitrátnak és nitritnek. Így állítólag a nitrátban gazdag élelmiszer például javítja a gyomor-nyálkahártya véráramlását, és csökkenti a vérnyomást.

Az általános ajánlás úgy szól, hogy a felnőttek ne egyenek heti egy alkalomnál többször spenót. Ez különösen igaz azokra, akik a jódhiányban szenvednek, mert a nitrát gátolja a jód felvételét és szállítását a pajzsmirigybe.

Tipp: A mélyhűtött spenót nitráttartalma kisebb, mint a friss spenóté, mivel a fagyasztott spenótot betakarítás után blansírozzák. Célszerű biospenótot venni, mert a biogazdálkodásnál más műtrágyát használnak, és a nitráttartalom ezért alacsonyabb.

Mikortól szabad a kisbabáknak spenótot enni?

Másként értékelhetők a spenót egészségügyi kockázatai a csecsemőknél és a kisgyermekeknél: a csecsemők számára a nitrit káros lehet, mert az anyag képes befolyásolni az oxigénszállítást a vérben, ami ebben a korban életveszélyes oxigénhiányhoz vezethet.

A gyermekek legkorábban hat hónapos korban ehetnek spenótot – ezt se nyersen, és kis mennyiségben. A legjobb kezdetben csak bébiételt venni, mivel a nitráttartalomra vonatkozóan szigorúak a követelmények.

Azoknál a gyerekeknél, akik bakteriális gyomor-bélrendszeri betegségben szenvednek, le kell mondani a spenótfogyasztásról, mert az ilyen fertőzések kedveznek a nitrát nitritté történő átalakításában.

A friss spenót elkészítése

A friss spenótot főzés előtt alaposan meg kell mosni, de nem áztatni. Legjobb, ha a szárakat levágjuk, ezután a spenótot blansírozzuk, vagyis egy percig forrásban lévő vízben tartjuk. Hogy megtartsa zöld színét és ropogós maradjon, tegyük azonnal jeges vízbe.

A főzővizet öntsük ki, mert a spenótból oxálsavat és nitritet vesz fel.

A fagyasztott spenót minden előzetes felolvasztás nélkül közvetlenül a főzőedényben felmelegíthető, így csökken a kórokozók kockázata. A már egyszer felolvasztott spenótot gyorsan fel kell dolgozni és elfogyasztani. Mivel az értékes A-vitamin a zsírban oldódó vitaminokhoz tartozik, a spenótot mindig zsiradékkal kell elkészíteni. Ideális ehhez a hidegen sajtolt olaj, amely nagy arányban tartalmaz többszörösen telítetlen zsírsavakat.

(Németből fordította: Koncz László)

 

Bejelentkezés

Hírlevél fel/leiratkozás

Videó ajánlatunk

Biofizikai állapotfelmérés felsőfokon
A videóhoz kattintson a képre!

Kiemelt ajánlatunk

Már tudok segíteni magamon

Már tudok segíteni magamon

Megosztom Önökkel az akut húgyhólyag-gyulladással kapcsolatos tapasztalataimat. Éppen a hétvégi házunkat készítettük fel a téli időszakra, és eközben észre sem vettem, hogy teljesen átfagyott a lábam. Két nap elteltével alhasi fájdalomra ébredtem. Görcsölt is meg nem is, kicsit nyomott is, olyan érzés volt, amilyet korábban soha nem tapasztaltam.

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Eseménynaptár (ma és holnap)

Találkozzunk a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés