Miért eszünk többet a szükségesnél?

A túlsúly oka nemcsak az, hogy túl sok hizlaló ételeket fogyasztunk, hanem az is, hogy jóval többet eszünk, mint amennyire szükségünk lenne. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy a magyar hagyományokra jellemző, hogy többet eszünk, mint amennyit a józan ész diktálna. A változást tehát elsősorban nem a gyomrunknál, hanem fejben kell elkezdeni.

Vajon milyen okok járulnak hozzá, hogy jóval többet eszünk, mint amennyit a szervezetünk igényel? Íme néhány lehetséges válasz.

Elég a fele

Rossz szokásrendszer

Valamiért azt hisszük, hogy a gyermek akkor egészséges, ha kissé kerek, és hogy noszogatni kell az evésre. Pedig a kicsik – ha még nincsenek elrontva – tudják, hogy milyen mennyiségű ennivalóra van szükségük. A felnőttek elfelejtik beleszámolni azt, hogy a gyereknek sokkal kisebb a gyomra és a mennyiségi igénye, valamint presztízskérdést csinálnak az evésből: „a szakács elismerése, ha sok fogy az ebédből". Persze örömteli dolog, ha ízlik a főztünk, de a gyerekek néha nem figyelnek oda az ízekre. Az eszük a játékon jár, és elvannak a kis álomvilágukban.

A gyermekkori szocializáció pedig jelentősen befolyásolja, megalapozza az étkezési szokásainkat. Ugyanezeket a hiedelmeket később is tápláljuk. Nem hagyunk ott ételt, mert akkor kárba vész, és sokszor kell szedni, hogy örüljön az, aki főzött. Senki sem gondolja át, hogy mennyivel gyakrabban kell a tűzhely mellé állni, ha feleslegesen degeszre tömjük a családot.

Lelki evés

Emberek tömege él azzal a káros szenvedéllyel, amit a túlevés jelent. Csakhogy ez nem olyan látványos, mint a dohányzás, és sokkal elfogadottabb társadalmilag, mint az alkoholizmus. Pedig jelentős egészségügyi kockázatot rejt magában. Akkor miért csináljuk? Lelki okokból. Sokaknak jelent gyógyírt bánatra egy csokitorta, sokak hétköznapját színesíti meg a nassolás, ha éppen unatkozik. Tagadhatatlan, hogy az evés boldogságforrás, de szögezzük le: nem megoldás!

Igényesség és tudatosság

Nem szabad kihagyni a felsorolásból, hogy a mértéktartáshoz tudatosság szükséges. Ez azt jelenti, hogy nemcsak önigazolásokat gyártunk, miszerint „rossz a genetikánk", meg hogy „úgysem akarunk túl izmosak lenni", hanem tényleg odafigyelünk. Ahelyett, hogy az orvost, az élelmiszergyártókat és mindenki mást hibáztatunk, felelősséget vállalunk, és megnézzük, hogy mi az, ami rajtunk múlik, mi az, amit mi tehetünk. Igen, ehhez intelligencia kell és energiabefektetés. Enélkül csak eszünk és eszünk végtelenül, ha pedig nem tetszik, amit a tükörben látunk, vagy amit a doki mond nekünk, akkor találunk egy bűnbakot, okot, amire rá lehet fogni a túlsúlyunk okát.

Mit tehetünk?

A változáshoz az evéshez való hozzáállásunkon kell módosítani. Tudatosan szakíthatunk a gyermekkori berögződésekkel, a lelki problémáinkat pedig kezdjük el megoldani, felgöngyölíteni ahelyett, hogy a tányérunkra helyezzük át a problémamegoldást. Vállaljuk fel a felelősséget a testünkért, az egészségünkért!

Néhány apró trükk is segíthet:

  • Határozzuk el előre, hogy mennyit eszünk.
  • Tudatosítsuk magunkban, hogy a máskor jóllakáshoz szükséges mennyiség nem biztos, hogy a szervezetünk igénye! Ha hozzászokunk a módosított mennyiségekhez, könnyen lehet, hogy a fele is elég lesz.
  • Nassoljunk tudatosan! Itt is előre határozzunk meg, hogy mennyit fogyasztunk, és a nassolást ne az étkezések között, hanem helyett ejtsük meg. Ettől persze még figyeljünk oda a megfelelő tápanyagbevitelre, és a nasik minőségére!
  • Együnk kisebb tányérból! Lehet, hogy optikai csalódás, de bizony így működik az ember gondolkodása. Olyan ez, mint amikor húsz darab ezressel a pénztárcánkban gazdagabbnak érezzük magunkat, mint egyetlen szál húszezressel.
  • Tegyük fel magunknak a kérdést az étkezések előtt: valójában milyen mennyiségű ételre van kifejezetten szükségem? Mantrázhatjuk magunknak azt is, hogy „pontosan annyit eszem, mint amennyit a szervezetem tényleg igényel."

Ne feledjük: ha változtatunk azon, hogy mennyit eszünk, akkor a szervezetünknek és az agyunknak időre lehet szüksége, mire megszokja az új helyzetet. Idővel viszont a gyomrunk összeszűkül, és fejben is megszokjuk, meglátjuk, hogy a kevesebb is elég, és a kevesebb néha több... Amint megtapasztaljuk, hogy a mérleg nyelve elindul lefelé, és hogy könnyebbek vagyunk, máris plusz motivációt kaphatunk.

 

Bejelentkezés

Videó ajánlatunk

Biofizikai állapotfelmérés felsőfokon
A videóhoz kattintson a képre!

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Hírlevél fel/leiratkozás

Találkozzunk a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés