Campylobacter: nem veszélyes, de tönkreteszi a nyaralást

A szalmonella mellett a Campylobacter baktériumok a bélgyulladások leggyakoribb okai, általában lázat, hasi fájdalmat és súlyos hasmenést okoznak. Bár a tünetek időnként súlyosak lehetnek, a betegség általában önmagától gyógyul. Mivel a kórokozókat elsősorban romlott élelmiszerek közvetítik, a Campylobacter fertőzések a nyári hónapokban gyakoriak.

Fertőzési útvonalak

A Campylobacter baktériumok elsősorban a szabadban élő és haszonállatokat, például madarakat, szarvasmarhákat és sertéseket fertőzik. Az emberre nem átsült húsok, vagy nyers tej fogyasztása útján terjednek. Az emberről emberre történő átvitel ritka, de a fertőzés fertőzött háziállatokon vagy szennyezett ivóvízen keresztül lehetséges.

A gasztrointesztinális traktuson át történő bejutás után a baktériumok a bélfalon terjednek, és olyan méreganyagokat választanak ki, amelyek kiváltják a betegség tüneteit.

A Campylobacter fertőzés tünetei

A kórokozó bejutása után két-öt napig nem specifikus tünetek fordulnak elő, mint például fejfájás, végtagfájdalmak és láz. Ezeket követik a tipikus tünetek:

  • erős hasi fájdalom és görcsök
  • pépes vagy vizes, ritkán véres hasmenés
  • fájdalmas székletkésztetés
  • magas láz (40 Celsius fokig)
  • fej- és végtagfájdalom
  • fáradtság és általános rossz közérzet

Ez a panaszegyüttes különösen nyilvánvaló a Campylobacter jejuni, a Campylobacter nemzetség fő képviselője esetében. Ezzel szemben a rokon Campylobacter coli a jellegzetes tünetek nélkül is előidézheti a betegség folyamatát: ilyen esetekben hasmenés nem, csak hasi fájdalom és láz jelentkezik.

Lefolyás és terápia

Az egyébként egészséges embereknél a tünetek gyakran hét-tizennégy nap alatt maguktól elmúlnak, ezért a terápia csak fájdalom- és lázcsillapító szerek használatára korlátozódik. Ha a hasmenés nagyon erős, a folyadék- és ásványveszteséget kompenzálni kell. Ügyelni kell ezért napi három liter folyadék fogyasztására, ami szénsavmentes ásványvíz, édesített tea, hús- vagy zöldségleves lehet. Az ásványi anyagok pótlásában segíthetnek a speciális gyógyszertári elektrolit oldatok.

Antibiotikumos kezelés csak különösen súlyos esetekben, valamint idősebb, vagy legyengült betegeknél szükséges.

Lehetséges szövődmények

Ritka esetekben az átvészelt Campylobacter fetőzés után 2-6 héttel ún. reaktív ízületi gyulladás léphet fel. Ez olyan ízületi gyulladás, amelynek eredete nem tisztázott egyértelműen. Úgy vélik, hogy az immunrendszer az ízületeket támadja meg, amelyek felszíne hasonlít a baktériumok felületi jegyeihez.

A Campylobacter baktériumok az ugyancsak immunrendszertől függő ideggyulladás (Guillain-Barré-szindróma) kiváltó okát is jelenthetik.

A Campylobacter fetus, a Campylobacter kórokozók nagyon ritka alcsoportja, beléphet a belekből a véráramba, és így az egész szervezetben szétterjedhet. Ez különösen az újszülöttek és immunhiányos betegek súlyos betegségeihez vezet, mint például agyhártyagyulladás (meningitis), a szívburok gyulladása (endocarditis) vagy a vénagyulladás (phlebitis).

Megelőzés

Mivel a kórokozókat elsősorban romlott élelmiszerekkel visszük be a szervezetbe, nem szabad nyers húsokat fogyasztani, különösen a meleg évszakban, és ügyelni kell az ételkészítés higiéniájára.

Azokban az országokban, ahol nem megbízható minőségű az ivóvíz, ajánlatos palackozott vizet fogyasztani, és elkerülni a vezetékes vizet. (Gyümölcs, zöldség mosásához is!)

Az általános higiéniai intézkedések, mint például a gyakori kézmosás – különösen az állatokkal való foglalkozás esetén – segítenek a Campylobacter fertőzés megelőzésében.

(Németből fordította: Koncz László)