A napokban egy kiválónak minősített étteremben – feltevésem szerint romlott étel elfogyasztásával – sikerült „beszereznem” egy jó kis bélfertőzést, aminek következtében elkapott a hasmenés. Sajnos nem otthon voltam, hanem az ország másik végében, így nem nyúlhattam a megszokott gyógynövényes házipatikámhoz, elmentem hát a gyógyszertárba segítségért.

Elsőként az egyik leghatékonyabb, ugyanakkor teljesen ártalmatlan szer, az aktív szén tabletta jutott eszembe. Elém is tett a gyógyszerész egy dobozzal, és már kezdte beütni a vásárlást a pénztárgépbe, amikor megszólalt bennem a vészcsengő, és kértem egy perc türelmet, amíg megnézem az összetevőket.

Legnagyobb megdöbbenésemre kiderült, hogy a gyógyszerben (szándékosan nem írom le a nevét) laktóz, tehát tejcukor is van. Laktóz – amiről tudjuk, hogy az arra érzékeny embereknél puffadást, hasi fájdalmat, görcsöket, sőt hasmenést (!) is okozhat. Egy hasfogó gyógyszerbe tehát a gyártó olyan adalékanyagot tett bele, amely hasmenést okozhat! Megáll az ész…

De a vészhelyzetet valahogy meg kellett oldanom, ezért a patikus készséges segítségével keresgéltem tovább. Egy másik aktív szén készítménynél hasonló volt a helyzet, mint az elsőnél, sőt egy másfajta hatóanyagot (nem aktív szenet) tartalmazó gyógyszerben ugyancsak sikerült felfedezni a laktózt. (Néhány nappal később, már itthon némi „guglizással” szerencsére találtam olyan aktív szén – más néven orvosi szén – készítményt, amelybe a betegtájékoztató szerint nem tettek tejcukrot.)

Végül teljesen lemondtam a gyógyszeres megoldásról, és a gyógyszertárban szerencsére kapható egy-két gyógynövényből válogattam. Sikerrel. A kamilla + cickafark keverékéből a szálláson elkészített gyógytea többszöri fogyasztása mérsékelte a tüneteket, aztán (már itthon) az egyhetes ezüstkolloid-kúra hozta teljesen helyre az emésztésemet.

Ne gondolja senki, hogy a laktózérzékenység ritka, és elhanyagolható volna az előfordulási aránya. „A szakirodalom szerint az európai lakosság 14-40 százalékát érinti a betegség, bizonyos népcsoportoknál (például a skandinávoknál) gyakoribb az előfordulása. Hazánkban a veleszületett, vagyis elsődleges laktóz intolerancia nagyon ritka, de sajnos jellemző a másodlagos, ilyenkor a kor előrehaladásával alakul ki a betegség”, állítja dr. Pálfi Erzsébet, a SOTE Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének adjunktusa.

Ha ez így van, akkor érdemes feltenni néhány kérdést: a gyógyszergyártóknak vajon miért nem fontos, hogy figyelembe vegyék sokak laktózérzékenységét? Miért van az, hogy a legtöbb gyógyszerben (nem csak a hasmenés elleni készítményekben) megtalálható a tejcukor mint adalékanyag? Csak nem azért, mert nagyon olcsó?

Kürti Gábor
természetgyógyász, akupresszőr
Tel.: +36 30 996-2787
Honlap: https://kurtigabor.com
Gyógyszer nélküli egészség Facebook csoport

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről