Mikor veszélyes a tályog?
A kis tályogokat mindannyian ismerjük: pattanás alakul ki, amelyben genny képződik. Miután a pattanás „megérett”, kinyomhatjuk, és a gennyet eltávolíthatjuk. Ez a kozmetikai szépséghiba, bár zavaró, viszonylag ártalmatlan tályogfajta, de nem az egyetlen. Vannak rejtett, veszélyt hordozó tályogok. Lássuk, hol fordulhatnak elő, és melyek a jellemző tünetek.
A tályog a genny felhalmozódása a szövetben, elhalt sejtekből és baktériumokból áll. A bőrben a kórokozók többnyire Staphylococcus aureus baktériumok. Amikor gennygyülem alakul ki egy testüregben, például egy ízületi tokban vagy az epehólyagban, nem tályogról, hanem úgynevezett empyemáról beszélünk.
Mikor keletkezik tályog?
A tályog kialakulásáért általában baktériumok felelősek. Mivel egyes baktériumok a normál bőrflórához tartoznak, akkor keletkezik tályog, amikor a baktériumok mélyebben behatolnak a bőrbe, és nincs kijutási lehetőségük – például ha egy pórust faggyú vagy szennyeződés töm el, vagy ha a seb szennyezett és szorosan le van zárva.
A baktérium nélküli tályog (az úgynevezett hideg vagy steril tályog) sokkal ritkább, és néha nyilvánvaló ok nélkül jelentkezik súlyos, hosszantartó műtét vagy tuberkulózis után.
Hol keletkezhet tályog?
A szervezet következő helyein jelentkezhetnek tályogok:
Gyakran alakul ki tályog a szőrtüszőkben és a faggyú- vagy verejtékmirigyekben, azaz a bőrfelület közelében. A szőrtüsző gyulladásának neve follicitis. Felismerhetők a hajban, szőrön, amikor úgy tűnik, hogy pattanás bújik ki. Amint megjelenik a genny, és a gyulladásos folyamat kiterjed a környezetre is, furunkulusról beszélünk – ha több szőrtüszőt és környezetüket érinti, annak a neve karbunkulus.
Az anális mirigyeken is előfordulhatnak tályogok, a perianális tályogok fájdalmasak és hosszantartók.
Vannak olyan gyulladásos tályogok is, amelyek a testen belül keletkeznek. Krónikus gyulladásos bélbetegségekben, például Crohn-betegségben, epehólyag-gyulladásban és tuberkulózisban gyakran fordul elő tályog.
A tályogok egy másik formája sérülés vagy műtét után keletkezik. Ha a baktériumok bejutnak a sebbe, és az elvezetés nélkül bezáródik, a genny nem tud eltávozni, tályog keletkezik. A szennyezett, mélyebb sebek esetében ezért általában nem alkalmaznak úgynevezett primer sebzárást, a sebet nyíltan kezelik, így a sebváladék el tud folyni, és a gyógyulás tályog nélkül folytatódik.
A tályog csontokban ritkábban fordul elő: az úgynevezett Brodie-tályog krónikus csonttályog, alig okoz panaszokat. Ezek a tályogok orvosi szempontból gyakran nagyon rosszul kezelhetők, és általában sebészeti úton kell eltávolítani őket.
Az orvostudományban két empyemát – nem mindig helyesen – tályognak neveznek: a perityphlitikus tályog a vakbél melletti gennygyülem, és a Douglas-tályog a hüvely és a végbél közötti kicsi medencében keletkezik.
Tünetek
A pattanás jeleit mindenki ismeri: a bőr feszül és érintésre fáj, a környezete vörös. Amint a gennycsepp látható lesz, akkor kinyomható, a feszültség érzése eltűnik.
A test belsejében lévő nagyobb tályognál a láz lehet az egyetlen tünet, mivel a tályog nem látható. Súlyosabb esetben jelentkezhet általános betegségérzet, levertség vagy akár sokkos tünetek, például a keringési zavar is lehetséges.
(Németből fordította: Koncz László)
Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket is:
Hatékonyabb a pattanások ellen a természetes alapanyagú készítmény
