Ha relaxációs légzést végzünk, akkor kezdetben a teljes jógalégzésre koncentrálunk – jegyzi meg Dely Károly –, később azonban már csak a levegő útját követi ellazult figyelmünk. Ha úgy érezzük, hogy elterelődött a figyelmünk, akkor irányítsuk vissza a levegő útjának követésére, ne gondoljunk semmi másra. Ha egy-egy gondolatunk mégis megzavarna, hagyjuk azt egyszerűen tovább suhanni.

Az egész test átlélegeztetése

Ehhez a gyakorlathoz csak akkor érdemes hozzáfogni, ha a teljes jógalégzés valamennyi fázisa már automatikusan működik. Erőteljes légzésekkel kezdünk, majd fokozatosan csökkentjük a belélegzett levegő mennyiségét és a légzés tempóját, ritmusát. Képzeljük közben azt, hogy a levegőt minden belégzéssel felnyomjuk, egészen a fejünk tetejéig. A nagyon lassú és egyre lassúbb kilégzések közben viszont érezzük, ahogy a levegő egyenletesen végigáramlik az egész testünkön, legkisebb porcikánkon át is, majd képzeletben a kezünk és a lábunk ujjainak hegyén lassan kifújjuk a testünkből. Képzeljük el, hogy a levegővel együtt az ujjaink hegyén át eltávolítjuk a testünkből a feszültséget, az idegességet és a negatív érzelmeket is. Ha megfelelően gyakoroljuk a test átlélegeztetését, akkor valósággal érezzük is, ahogy a kéz- és lábujjak hegyén át a levegővel együtt távozik belőlünk a feszültség, az idegesség.

Dely Károly azt ajánlja, hogy kezdetben a két kéz és a két láb ujjainak hegyén át, egyszerre végezzük a kilégzést és „a feszültség eltávolítását”. Néhány ilyen ütem után a jobbkezesek már a jobb kezük, a balkezesek a bal kezük ujjainak hegyére koncentráljanak, és azokon át igyekezzenek eltávolítani magukból a feszültséget, az idegességet és a negatív érzelmeket. Ugyanígy végezhetik a légzést csak a jobb lábukra vagy csak a bal lábukra koncentrálva.

Tovább fokozható a gyakorlat hatékonysága, ha belégzéskor elképzeljük, hogy a levegővel együtt a fejtetőnkön (vagyis a koronacsakránkon) át a világmindenség energiája is a testünkbe jut. Belégzéskor ettől az energiától az egész testünk megtelik jó érzésekkel, erővel és határozottsággal. A kilégzést képzeletben továbbra is a kéz- és lábujjak hegyén át végezzük, de ilyenkor érezzük azt is, hogy a levegővel együtt kifújjuk magunkból az energiát, miközben elgyengülünk, elernyedünk.

Az agy átlélegeztetése

Dely Károly szerint valamennyi légzőgyakorlat közül ez a legmisztikusabb, de az eddigiektől eltérően gyakorlatilag bármilyen testhelyzetben, még kirándulás, sétálás közben is elvégezhető. A legideálisabbnak azonban a jógairodalom azt tartja, ha a jógaülés valamelyik változatában, például a sarkunkon ülve (japánülésben) végezzük.

Erőteljes kilégzésekkel kezdjük a gyakorlatot, majd egyre kevesebb levegőt használva csökkentjük a légzésben részt vevő levegő mennyiségét és a légzés ritmusát is. Elképzeljük, hogy a fejtető közepén át minden belégzéskor a levegővel együtt az agyunkba áramlik a világmindenség, a kozmosz energiája vagy az isteni energia – kinek-kinek a hitrendszere, meggyőződése szerint. A kilégzések közben pedig érezzük, ahogy a levegő és ez az energia átáramlik az agyunkon, majd a homlokunk közepén, a homlokcsakrán (adzsna) át fokozatosan és egyenletesen visszatér, visszasugárzik a világmindenségbe.

Az agy átlélegeztetése közben lassan és egyenletesen érdemes hangoztatni a SAT-NAM őshangokat. Belégzések közben és a kilégzés kezdetén a SAT szót, a kilégzés végén pedig a NAM szót zengetjük magunkban hangtalanul, csendesen – és a légzéssel teljesen összhangban. Belégzések közben a fejtetőre, a koronacsakrára (szahaszrára), a kilégzések végén pedig a homlokcsakrára (adzsna) összpontosítjuk figyelmünket. Fontos, hogy a hangunk ne remegjen, mindvégig erőteljesen koncentráljunk.

E gyakorlat egyik változata szerint kilégzéskor a nyelvünk hegyén át, arra koncentrálva, távolítjuk el testünkből az energiát, és közben igyekszünk ellazítani a nyelvünket. Ez – mint korábban már szó volt róla – az egész test valamennyi izmának és a léleknek a tökéletesebb ellazításában is segít.

* * *

Cikksorozatunk következő részében a különböző kínai légzésfajtákról, a csikung és a tajcsi légzőgyakorlatairól lesz szó. Végül a legutóbbi évtizedekben elsősorban nyugaton elterjedt, modern légzésterápiákat – köztük a transzlégzést, más néven holotrop vagy csakralégzést, a rebirthing és a vivation légzést – ismertetjük, valamint érintjük a Butejko- és az Osho-féle légzésterápiát is.

Kürti Gábor

(Folytatjuk)

Jelentkezés a szerző budapesti vagy váci természetgyógyászati rendelésére, valamint hét végi öngyógyító és gyógyító tanfolyamaira: kurti.gabor@natursziget.com, (30)-996-2787.
A tanfolyamokról részletesen tájékozódhat itt.

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről