Mérlegen a kövérség
A stressz hízáshoz vezet, a kövérség pedig újabb stresszforrás. Új kutatás foglalkozott ezzel az ördögi körrel. Az étrend és a mozgásszegény életmód önmagukban nem magyarázzák, miért öltött járványos méreteket az elhízás. A norvég Stavangeri Egyetem humán biológusa, Brynjar Foss szerint a stressz a sok közrejátszó tényező egyike.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a zsírokban, sóban és cukorban gazdag táplálkozás és a kevés mozgás kombinációja az elhízás kulcstényezője. Ezek alapján az orvosok a fogyást és a több mozgást írják elő betegeiknek. Beállt a sorba a média és a kereskedelem is, edzéstervekkel, diétákkal és tanácsadással.
Brynjar Foss és Sindre M. Dyrstad sporttudós a Medical Hypoteses című folyóirat cikkében erre a problémára összpontosított. Áttekintettek egy sor kutatási anyagot, melyek kimutatták, hogy a hízás és a stresszhormon, vagyis a kortizol szintje észrevehetően magasabb annál, aki az idegeskedés miatt tett szert túlsúlyra. „A magasabb kortizolszint azzal jár, hogy az illető könnyebben hízik” – mutatott rá Foss.
Dyrstaddal együtt úgy vélik, hogy a stressz és a kövérség egymást erősítik egyfajta pozitív visszacsatoláson keresztül. A hízás kiválthat stresszreakciót, ami további súlyfelesleg felhalmozásához vezethet. „Aki hízik, az stresszhatásnak teszi ki a testét. Ez egy öngerjesztő folyamat lehet, így az illető tovább hízik” – magyarázta Foss. A fogyókúrázás szintén fokozhatja a kortizoltermelést, mely stresszválaszt vált ki, így ellene dolgozik a súlyvesztési törekvéseknek. „Ha a feltételezésünk igaz, azt jelentené, hogy a stresszt kell valahogy leküzdenie annak, aki gátat akar szabni súlygyarapodásának” – vélekedett a kutató.
