Előzzük meg az elesést (1.)

Az esés a kisgyermekkor normális része. Ahogy öregszünk, még egy kisebb esés is legyengítheti az embert. Idősebb korban pedig az elesés súlyos következményekkel járhat, beleértve a sérülést, a rokkantságot, sőt a halált is. Szerencsére a legtöbb esés megelőzhető. Sokat segít, ha változtatunk néhány dolgon, elkezdünk edzeni, és ügyelünk az egészségünkre.

Az életkor előrehaladtával nő az elesés kockázata. A gyenge egészségi állapotú vagy egyéb egészségügyi problémákkal küzdő idősebb felnőttek közül többen esnek el. Az idősebbek elesésének első számú kockázati tényezője a korábbi elesés.

Milyen okok állnak a háttérben?

Fontos, hogy megértsük, miért esnek el az emberek. Bármi, ami csökkenti az erőnlétet és a mobilitást, befolyásolja az egyensúlyt vagy megváltoztatja a járás és a felegyenesedés képességét, növelheti az esés kockázatát.

Ide tartoznak többek között:

  • izomgyengeség
  • járási rendellenesség
  • láb-, térd- vagy hátfájás
  • súlyváltozás
  • alváshiány
  • sérülés.

Bizonyos egészségügyi problémák szintén egyensúlyzavarokhoz vezethetnek, és növelhetik a törés vagy az esésből eredő más sérülés kockázatát.

Ilyenek például:

  • belső fülproblémák
  • látási problémák
  • demencia
  • D-vitamin-hiány
  • ízületi gyulladás
  • csontritkulás
  • idegrendszeri betegségek, például Parkinson-kór.

Gyógyszermellékhatás is vezethet eleséshez

A fentiek mellett számos gyógyszer mellékhatása is hozzájárulhat az esésekhez.
Ezek közé tartoznak:

  • vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, amelyek gyors felálláskor alacsony vérnyomást okozhatnak;
  • altatók, szorongásoldók vagy antidepresszánsok, amelyek miatt az ember álmos lehet, és kevésbé érzékeli a környezetét;
  • difenhidramin, vagyis egy antihisztamin, amely számos elterjedt, vény nélkül kapható gyógyszer összetevője;

Az elesés kockázatának felmérése

Fontos, hogy az idősebb ember rendszeresen felkeresse orvosát, és együtt felülvizsgálják az illető egészségügyi állapotát és gyógyszerlistáját. Ez az alkalom lehetőséget nyújt az esések kockázati tényezőinek azonosítására is. Akkor is érdemes felkeresni az orvost, ha valaki nemrégiben esett el, bizonytalannak érzi a lábát, vagy aggódik az esés miatt. Létezik néhány teszt, amely segíthet az esés fokozott kockázatának azonosításában.

Ilyenek például:

  • erő-, járás- és egyensúlytesztek
  • vérnyomásmérés ülés, fekvés és állás közben
  • látásélesség-vizsgálat
  • D-vitamin-szint
  • a lehetséges otthoni veszélyek felülvizsgálata
  • a lábak és a lábbelik értékelése.

Nézzünk néhányat a tesztek közül.

Tíz másodperces egyensúly teszt

Az egyensúlyhoz a test számos részének koordinációjára van szükség. Az egyik egyensúlyteszttel azt vizsgálhatjuk, hogy az illető 10 másodpercig képes-e megtartani néhány különböző pozíciót anélkül, hogy megmozdulna vagy támasztékra szorulna.

A British Journal of Sports Medicine című szakfolyóiratban megjelent 2022-es tanulmány szerint az egy lábon állás közben 10 másodpercig tartó egyensúlyozásra való képtelenség összefüggésbe hozható a bármilyen okból bekövetkező halálozás jelentősen megnövekedett kockázatával.

Saját egyensúlyának felméréséhez otthon is elvégezhető egy egyszerűsített egyensúlyteszt, amelyhez csak egy stopper szükséges. A negatív eredmény azt jelenti, hogy az illető fokozott esésveszélynek lehet kitéve.

Hogyan végezzük el a 10 másodperces egyensúlytesztet?

Álljon úgy, hogy mindkét lábát állítsa egymás mellé, karjait pedig emelje az oldalához.
Az egyik lábát szilárdan a talajon tartva, emelje a másik lábát legalább 30 cm-rel a talaj fölé.
Anélkül, hogy a felemelt lábát leeresztené, bármilyen támasztékot használna vagy felemelné a karját, maradjon fél lábon, ebben az helyzetben 10 másodpercig.

Megfelelő segédeszközök

A 65 év feletti felnőttek kb. egyharmadát, felét érinti a mozgáskorlátozottság. A segédeszközök hasznos segítséget adnak a mobilitáshoz, egyúttal extra biztonságot nyújtanak az esésekkel szemben.
A járást segítő eszközök közé tartoznak:

  • Botok: egyszerű, könnyen használható megoldást kínálnak. Úgy tervezik meg őket, hogy a testsúly kb. 25%-át megtartsák.
  • Járókeretek: jobb választást jelentenek a nagyobb stabilitás érdekében, mert a testsúly akár 50%-ának a megtámasztására is alkalmasak.
  • Kerekesszékek: a legjobb megoldás mozgáskorlátozottság vagy sérülés esetén akkor, ha a testsúlyt csak kis mértékben vagy egyáltalán nem lehet megtámasztani.

(Angolból fordította. K. G.)

(Folytatjuk az elesés megelőzését célzó, otthon végezhető, egyszerű gyakorlatok bemutatásával)

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Az idős beteg inkább mozogjon, mint feküdjön