Különleges organizmusok: a vírusok
A vírusok nem sejtes szerveződésű, parazitaként szaporodó, mikroszkopikus organizmusok, nem olyan komplex élőlények, mint a baktériumok vagy gombák. Annyira kisméretűek (20-1500 nanométer), hogy csak elektronmikroszkóppal figyelhetők meg. A vírusok csak fehérjékből és genetikai információkból állnak, egyszerűen csak csomagolóanyagba rejtett rövid üzenetek.
Rossz üzenet
A vírus által a sejtbe juttatott információ kivétel nélkül mindig rossz üzenetet hordoz. A vírusnak gazdatestre van szüksége a létezéshez, illetve bármilyen működő sejt megfelel a számára az általa hordozott rossz hír sokszorosításához. A sejt ebbe a sokszorosításba belehal, azaz a vírusnak mindig újabb és újabb gazdasejtre van szüksége. A forgatókönyv mindig ugyanaz: bejutni – szaporodni – megsemmisíteni – továbbállni.
Mit okoznak a vírusok?
A vírusok tehetők felelőssé a herpeszért, a legtöbb gyermekbetegségért (himlő, mumpsz, rubeola, kanyaró), a veszettségért, az agyvelőgyulladásért, a mononucleosisért, a sárgaságért és az AIDSért. A leghíresebb vírus által előidézett betegség azonban az influenza. Szinte már a nyelvünkön van, hogy ez a „leghétköznapibb” vírus, hiszen rendszeres téli látogatásához már úgy hozzászoktunk, mint a Mikuláséhoz. Az influenza azonban egy igazi „bűnöző”, és minden alkalommal, amikor sikerül leküzdenünk, mély hódolattal kellene köszönetet mondanunk az immunrendszerünknek. Ugyanis egy szezonális influenza évente körülbelül félmillió ember halálát okozza.
Az influenzajárványok története
1918-ban, amikor az emberek még magukhoz sem tértek az I. világháború borzalmaiból, egy újabb halálos katasztrófa csapott le a világra: a H1N1 vírus által okozott spanyolnátha. Ez a vírus minden harmadik embert megfertőzött a Földön, és végül 50 millióan vesztették életüket miatta. A spanyolnátha igazi világjárvány volt. A többi influenzajárvány szerencsére távolról sem szedett ennyi áldozatot. Az ötvenes években tört ki az ázsiai influenza, amelyet a H2N2 vírus okozott, majd 1968-ban és 1969-ben a hongkongi influenza, amelyet a H3N2 vírus ámokfutása idézett elő. Az emberiség 2000 után a H5N1 vírus okozta ún. madárinfluenzától kezdett rettegni, és ebben az esetben a fertőzöttek halálozási aránya valóban rendkívül magas volt. Éppen ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy véli, hogy talán ez a vírus lehet majd a következő világjárvány kirobbantója.
Mi a fő probléma?
Immunrendszerünk képes speciális ellenanyagot termelni meghatározott vírustörzsek ellen, ha „be tudja olvasni” a vírus felszínén levő antigéneket. Szervezetünk ily módon emlékszik az adott vírustörzzsel való találkozásra, és ha újfent találkozik vele, már tudja, mit kell tennie. Ám minden újonnan elkapott influenzát egy új vírustörzs okoz. Az influenzavírusok ugyanis képesek átváltoztatni a felszíni antigénjeiket. Azaz, ha a vírus megváltoztatja a felszínét, új maszkot ölt, és testünknek új fegyvert kell találnia ellene. Ez pedig időbe telik, ami alatt a vírus zavartalanul pusztít.
Mit tegyünk?
Mihez kezdjünk, ha rádöbbenünk, hogy a testünket birtokba vette ezeknek a lelkiismeretlen mini parazitáknak ezidáig számunkra ismeretlen törzse? Először is, ne számítsunk az antibiotikumok segítségére, azok ugyanis a vírusokkal szemben nem hatékonyak. Mivel testünk a megfelelő ellenanyag létrehozásának pillanatáig igyekszik a lehető leghamarabb megszabadulni a betolakodóktól, a legjobb, amit tehetünk, hogy ebben feltétel nélkül támogatjuk. Nincs értelme csillapítani a nátha vagy a hasmenés tüneteit, hiszen szervezetünk pont ezeken keresztül próbál megszabadulni a vírusoktól. Ilyenkor mindig fogyasszunk sok folyadékot, hogy a vírusok „kiússzanak” a testünkből. A lázcsillapítás sem mindig helyes, mert testünk ellenanyaggyára pont 38 fokos hőmérsékleten indul be.
Addig is, amíg testünk rá nem talál a megfelelő ellenanyagra, kínáljunk neki például bodzateát és vírusellenes hatású természetes készítményeket. Mivel nem tudjuk, hogy pontosan milyen típusú vírus rakoncátlankodik bennünk, érdemes egyszerre több segítőt is bevetni. A problémák széles körére ható VIRONAL (a betegség bármely stádiumában), továbbá a rafinált CISTUS INCANUS-t, a jól bevált GREPOFIT-ot, a tisztító CYTOSAN-t, az immunrendszer kifinomult tanácsadóját, az IMUNOSAN-t, az őrző-védő FLAVOCEL-t, a barátságos harcost, a PROBIOSAN INOVUM-ot, külső használatra pedig a zseniális SPIRON-t vagy akár az AUDIRON-t (a herpeszekre). Olykor azonban csak egyetlen, nagyon értékes szubsztancia segíthet – az idő.
Tereza Viktorová
További információ az Energy menüpontunkban és az Energy cég honlapján. Ugyanott ingyenes orvosi és természetgyógyász tanácsadás is igénybe vehető.
(x)
Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikkünket is:
