Irányzatok a homeopátiában

Sorozatunkban fejezeteket közlünk A homeopátia kézikönyvéből, 9 kiváló magyar homeopata orvos közös vállalkozásából, amely a Puedlo Kiadó gondozásában nemrég jelent meg. Ezúttal a klasszikus, a szituációs, a klinikai és a komplex homeopátia irányzatáról lesz szó.

A homeopátia kézikönyveElsőként azokat az irányzatokat kell megismernünk, melyek homeopátiának látszanak, de nem azok.

Nem homeopátiás irányzatok:

  • biorezonancia – komputer segítségével méri fel a beteg állapotát, ezt követően a számítógép javasol terápiát, homeopátiás szereket, leggyakrabban komplexeket. Szokták instrumentális homeopátiának is nevezni.
  • „új homeopátia” – radiesztéziás módszer, melynek sem diagnosztikájában, sem terápiájában nincsen semmi köze a homeopátiához.

A homeopátia fontos irányzatai

  • klasszikus
  • szituációs
  • organotrop vagy klinikai
  • komplex

A homeopátiában a szerválasztás alapja csak az igen részletes anamnézisen és betegvizsgálaton alapuló, individuális szerkeresés lehet! (Bár a szóba jövő gyógyszerekből való választáshoz, illetve a potencia pontosításához esetleg felhasználhatunk olyan eszközöket, mint pl. kineziológia, inga, VEGA készülék stb.) Minden homeopátiás megközelítés alapját a klasszikus homeopátia tanai jelentik.

A klasszikus homeopátia főbb jellemzői

Ez a Hahnemann által elindított módszer. Hahnemann tanaiból semmit sem kellett megtagadnunk az elmúlt több mint 200 évben. Tudásunk természetesen gyarapodott, de az új ismeretek beépíthetők az eredeti rendszerbe.

  • AKUT ÉS KRÓNIKUS betegségben szenvedőt is kezelhetünk így.
  • HOLISZTIKUS, tehát a beteg testi-fizikai, lelki és mentális tüneteit, az őt ért környezeti hatásokat, egyéni és családi kórtörténetét egyaránt ismernünk kell. Gyógyultnak is csak akkor tekinthetjük a beteget, ha testi, lelki, szellemi és energetikai szinten EGYARÁNT jól érzi magát.
  • A beteget gyógyítjuk, nem a tüneteket; nem fogadható el a tünetek elnyomása (szuppresszió) árán elért látszólagos, átmeneti jóllét, amely később a betegség súlyosbodását okozhatja.
  • A gyógyszerválasztás alapja a beteg testi-lelki összképe és a benne kialakult betegség egyedisége.
  • Individuális gyógyszerválasztás a TELJES GYÓGYSZERKINCSBŐL.
  • Egykomponensű gyógyszereket használ.
  • Törekszik arra, hogy lehetőleg egyszerre csak egy szert adjon, és megtalálja a legkisebb hatásos adagot.
  • Materia Medica ismeretre támaszkodik, és segítségként használja a Repertóriumot (tünetjegyzéket) is. Természetesen az intuíció is szerephez juthat.