Fűben, fában orvosság
A Kárpát-medence rendkívül gazdag magas drogtartalmú növényekben, innen származik a mondás is: Fűben, fában orvosság lakozik. A gyógynövények egy része termeszthető, másokat erdőn-mezőn gyűjthetünk be.
A középkorban a fűszer- és gyógynövények ismerői és termesztésének mesterei a kolostorok szerzetesei voltak, akik hosszú, türelmes munkával kísérletezték ki egy-egy kiváló fűszerkeverék összetételét, a gyógynövények hatásait és alkalmazási módjait, vagy a növények tartósításának fortélyait, melyekkel ízük a legjobban megmaradt. A kolostorokban kialakított fűszer- és gyógynövénykertek jó példaként szolgálnak arra, hogy egy haszonnövényekkel beültetett kertrész is rendelkezhet díszítőértékkel.
Gyógyító növények
Több évezred óta ismeri és használja az emberiség a gyógyító növényeket. Azok az emberek, tudósok, szerzetesek, kuruzslók, sámánok, papok, ördöngös képességű bábaasszonyok, netán boszorkánynak kikiáltott személyek, akik nagy növényismerettel rendelkeztek, a történelem során mindig a társadalom és a közösség tisztelt tagjai voltak. Tudásuk sok ember keservére, fájdalmára hozott enyhet, gyógyírt.
A fűszernövényeket ételek ízesítésére, illatosítására, színezésére, és esetenként tartósítására használjuk. A világon mintegy húszezer fűszerként is használható növényt tartanak számon. Ezekből hazánkban körülbelül ötvenet alkalmazunk többé-kevésbé rendszeresen.
A legtöbb fűszer egyben gyógynövény is. Fontosabb hatóanyagaik között szerepelnek baktériumölő anyagok, emésztést serkentő illóolajok, és az ásványi anyagok felszívódását befolyásoló glikozidok. Jelentős még vitamintartalmuk is, főként azoknak, melyeket frissen fogyasztunk.
Kolostorok gyógyítói
A Római Birodalom hanyatlása után a bencés kolostorok lettek a gyógynövény-előállítás központjai, ők terjesztették el azt az arab szokást, hogy a növényeket alkoholban áztassák. Innen erednek a gyógylikőrök is. A legkiemelkedőbb bencés herbalista apáca főnökasszony a bingeni Hildegard (1098 – 1179), a rupertsbergi bencés apácakolostor apátnője volt.
Szent Hildegárd a középkor nagy női szentjei közé tartozik. A természettel és a gyógyítással foglalkozó írásai miatt az első német tudós- és orvosnőnek is szokták mondani, de tudománya miatt hívják úgy is, hogy „a tizenkettedik század csodája”.
A nép köréből férfiak és nők sokan keresték föl kérdéseikkel és bajaikkal. Különösen a betegek áradtak seregestül a kolostor felé. Tudták, hogy a kolostornak gondosan ápolt gyógynövénykertje van, s hogy a falak között kenetekből, teákból és gyógycseppekből nagyszerű gyógyszertár rejtőzik. Több tanulmányt írt az orvoslásról és a természeti jelenségekről. Művei a korhoz képest igen pontos tudományos megfigyeléseket tartalmaznak.
A kolostorgyógyászat hagyománya napjainkig él. Magyarországon is több rend szerzetesei foglalkoznak igen aktívan ezzel a tevékenységgel, tudásukat, ismereteiket, szemléletmódjukat a rászorulók szolgálatába állítva.
Ezen rendek egyike a Kamalduli Remeteség, Majkon, ahol 2010. június 12-én szakrális napot tartanak. Az érdeklődők megismerkedhetnek a kolostorgyógyászattal, életmóddal és életszemlélettel, egyházi zenét hallgathatnak, és élőláncban vehetnek részt. Mindenkit szeretettel várnak.
(Forrás: Kamalduli Nap Majkon, Terebes Ázsia Lexikon)
