Változik a magyar pollenhelyzet?
Újjáalakult az Allergia és parlagfű kerekasztal, amely a parlagfű elleni védekezés lehetőségeivel, jogszabályokkal foglalkozik. Júliusban előadások, kerekasztal beszélgetések keretében beszéltek a hazai lehetőségekről. A parlagfű hamarosan virágzik, pollenjének koncentrációja augusztusban tetőzik, ezért még most kell megtenni a megelőző lépéseket.
Keresik a hazai megoldásokat
A kerekasztal a megalakuláson kívül meghallgatta Frühstück burgenlandi tartományi környezetvédelmi ombudsman előadását a parlagfű burgenlandi elterjedésének helyzetéről és az ottani stratégájáról. Előadást tartott dr. Páldy Anna az ÁNTSZ-OKI részéről az európai és magyar pollenhelyzet hosszú távú monitorozásáról és annak egészségügyi vonatkozásairól. Őt követte dr. Szemán László, a Szent István Egyetem docense, aki a parlagfű elleni védekezés lehetőségeit a pázsitgyepek példáján mutatta be. Dr. Bartos Mónika társelnök (Fenntartható fejlődés bizottság tagja, országgyűlési képviselő, FIDESZ) elmondta, hogy további rendezvényeken lehetőség lesz megvitatni, hogy milyen jogszabályi változtatásokat tart fontosnak a kerekasztal és ezeket milyen formában fogja a parlament elé terjeszteni. Szabó Rebeka társelnök (Mezőgazdasági bizottságtól, országgyűlési képviselő, LMP) kérte a résztvevőket, hogy nyilatkozatban erősítsek meg tagságukat. A július 15-én tartott kerekasztalon részt vett Gulyás Dénes parlamenti képviselő (FIDESZ) és Kardeván Endre államtitkár a Vidékfejlesztési Minisztériumtól.
Sok a gondozatlan terület
Frühstück burgenlandi zöld ombudsman és Perlaky területfejlesztési tartományi főnök és parlagfű koordinátor külön eszmecserét folytatott a Fenntartható fejlődés bizottság titkárával a heiligenkreuzi égetőmű jelenlegi engedélyezési és jogi állásáról, majd egy angyalföldi építési területen mutatták meg a vendégeknek és a képviselőknek, illetve az ECHO és a DUNA-TV munkatársainak a törvényi végrehajtás jelenlegi állapotát. A 360° Budapest (Duna Bay 360°) több tíz hektáros tervezett építési területén a Duna partjának árvízvédelmi szempontból is aggályos feltöltése következtében kialakult talajbolygatás erős parlagfű-fertőzést eredményezett. A több mint 6 éve parlagfüves területen szemmel láthatóan semmilyen védekezés, változás nem történt.
A közmunkával a gyomok ellen
Az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) felvilágosító kampányba kezd a parlagfűről. A reklámok nem elsősorban a betegeknek szólnak, hanem azokat a földtulajdonosokat célozzák meg, akik eddig nem irtották a parlagfüvet telkeiken. Tévé- és rádióreklámokban, óriásplakátokon és tájékoztató füzetekben figyelmeztetik a földtulajdonosokat, hogy ha nem gyommentesítenek, mulasztást követnek el. Ennek ellenére a kampány célja nem a fenyegetőzés, sokkal inkább az, hogy a gazdákban tudatosodjon, hogy mások egészségének ártanak hanyagságukkal. Péterfia Éva, az ÁNTSZ főosztályvezető-helyettese szerint a magyar földtulajdonosoknak tudomásul kellene venniük, hogy a gyomirtást a világ egyetlen országában sem végzik el a tulajdonos helyett. „Ausztriában mindenki meg tudja csinálni, kevesebb is az allergiás megbetegedések száma” – fogalmazott. A munkaügyi minisztérium közmunkával, a földművelésügyi tárca pedig kényszerirtásokkal akar javítani az allergiások helyzetén. Az ÁNTSZ csak úgynevezett közösségi akciók keretében a civil szervezetek és a lakosság segítségével irtja a parlagfüvet. A munkaügyi minisztérium a közmunkában történő irtásért, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pedig a kényszerirtásokért felel. Ha a tulajdonos nem hajlandó kiirtani a parlagfüvet a földjéről, a Növény és Talajvédelmi Szakszolgálat emberei kivonulnak és megteszik helyette a költségek utólagos behajtásával.
Parlagfűirtás helyett parlagfű-mentesítés
A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület szerint a kormány parlagfű elleni intézkedései több ponton is elhibázottak. Juhászné Halász Judit az egyesület elnöke szerint legfőképpen az együttműködés hiányát, a véleményük figyelmen kívül hagyását kifogásolja. A munkaügyi minisztérium közmunkapályázatára a határidő rövidsége és a kedvezőtlen feltételek miatt az önkormányzatok nem jelentkeztek elegen. A médiakampánnyal kapcsolatban csak egyesületük anyagait, szórólapjait kérték el, a véleményüket azonban nem kérdezték. „A civilek munkáját egyáltalán nem vették figyelembe” – állítja. A zöldek inkább a „parlagfűirtás” kifejezést kifogásolják, mondván, senki ne hirdesse egy növény kiirtását, még ha az a parlagfű is. Péterfia Éva elmondta, hogy a hivatalos szóhasználat kerüli az irtás kifejezést, helyette a parlagfű-mentesítést használják, mert zöld szervezetek tiltakoztak az ellen, hogy egy növény kiirtását hirdessék, még akkor is, ha olyan kártékony, mint a parlagfű. A parlagfű elleni akciók július közepén indultak, közvetlenül a növény virágzása előtt az irtásra legmegfelelőbb időpontban, a kerekasztallal egyidőben.
Fotózzuk le a parlagfüvet!
A felvilágosítás része egy fotópályázat is. A feladat „minél informatívabb kép készítése a növényről”. Péterfia Éva tapasztalatai szerint, bár sokan hallottak a parlagfűről, magát a növényt kevesen ismerik fel. Olyan képeket várnak, melyeket később tankönyvekben, felvilágosító füzetekben használhatnak.
(Forrás: Összeült az új allergia és parlagfű kerekasztal, Óriásplakátok, közmunka és kényszerirtások a parlagfű ellen)
