Nagy segítség az ételallergiások és ételintoleranciások számára, hogy december 13-tól kötelezővé vált az allergének jelölése az előre nem csomagolt élelmiszereken is, így egy vendéglátóhelyen és a csemegepultból megvásárolható élelmiszerek esetében is kötelező információt szolgáltatni az allergénekkel kapcsolatban. Részletesen, olvasható betűmérettel!

Az idén december 13-a előtt forgalomba hozott termékek a készlet erejéig forgalmazhatók, így még valószínűleg találkozhatunk nem megfelelően jelölt termékkel is, hiszen jó néhány élelmiszer több hónapig, vagy akár évekig is eltartható.

Az élelmiszereken ezentúl a következők szerepelnek:

• Élelmiszer neve
• Összetevők
• Kötelezően jelölendő allergének
• Összetevők, összetevő csoportok mennyisége
• Nettó mennyiség
• Minőségmegőrzési idő
• Különleges tárolási, felhasználási feltételek
• Előállítók neve, címe
• Származási ország vagy az eredet helye
• Szükség esetén felhasználási útmutató
• Alkoholtartalom, ha több mint 1,2%-ot tartalmaz

Tájékoztatási lehetőségek

A rendelet szabályozza azt is, hogy milyen formában kell megadni a tájékoztatást, és szerencsére egyértelműen a fogyasztók érdekeit helyezi előtérbe. Az előre csomagolt élelmiszereknél minden esetben közvetlenül a csomagoláson kell feltüntetni az információkat. Az előre nem csomagolt élelmiszerek esetében az allergéneket feltűnően, jól láthatóan, olvashatóan, letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Erre jó megoldás lehet a csemegepult mellett kihelyezett tábla, vagy az étlap mellett feltüntetett allergének. Nem tekinthető szabályosnak, ha csak külön kérésre mutatják be ezeket, ezért bár elméletileg engedélyezett a szóbeli tájékoztatás is, a gyakorlatban ez elég nehezen kivitelezhető. A tájékoztatásért természetesen tilos többletköltséget felszámolni.

Allergének jelölése

Az allergének jelölésére többféle módszert is választhatnak a gyártók. Néhány példa: „tejpor”, „tejpor„, „tejpor„, pörkölt földimogyoró „pörkölt földimogyoró„, a lényeg, hogy jól látható, elkülöníthető legyen a többi összetevőtől. Szintén pozitívum, hogy a legkisebb használható betűméretet is meghatározták.

Az a vállalkozó, akinek a neve, vagy cégneve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák, felelős az előírt tájékoztatásért, tehát bármilyen hibát, nem megfelelő módszert látunk, a termék gyártójához érdemes a panaszunkkal fordulni.

Allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek:

1. Glutént tartalmazó gabonafélék (azaz búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve hibridizált fajtái) és a belőlük készült termékek.
2. Rákfélék és a belőlük készült termékek.
3. Tojás és a belőle készült termékek.
4. Hal és a belőle készült termékek.
5. Földimogyoró és a belőle készült termékek.
6. Szójabab és a belőle készült termékek.
7. Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt)
8. Diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia és az ezekből készült termékek.
9. Zeller és a belőle készült termékek.
10. Mustár és a belőle készült termékek.
11. Szezámmag és a belőle készült termékek.
12. Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben.
13. Csillagfürt (lupin) és a belőle készült termékek.
14. Puhatestűek és a belőlük készült termékek.

Allergének jelölése a gyakorlatban

Érdemes nemcsak az allergének nevét, hanem a számokat is megjegyezni, hiszen egyre több helyen látható az allergének jelölésének az a fajtája, hogy egy táblára kifüggesztik az allergiát, vagy intoleranciát okozó anyagok felsorolását (abban a sorrendben, ahogy a rendeletben szerepel), és a termék neve mellé csak számokat írnak. Így például: ha a csirkemell sonka neve mellett az 1., 6., 7., számok szerepelnek, akkor az azt jelenti, hogy az adott termék tartalmaz glutént, tejet és szóját is.

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről