Egy tanulmány szerint nincs különbség abban, hogyan szeretnek a heteroszexuálisok, homoszexuálisok, a nők vagy a férfiak, derül ki a PLoS One magazin legújabb számából.

Nagyon régóta vizsgálják már, mi lehet felelős a homoszexualitásért, miben mások a bennük lejátszódó agyi folyamatok, mint a heteroszexuálisok esetén. Egy angol kutatópáros most nyilvánosságra hozta legújabb tanulmányukat, miszerint nincs különbség aközött, hogyan szeretünk. Egy nő, egy férfi, egy homoszexuális és egy heteroszexuális is ugyanúgy szeret – az agyukban ugyanis ugyanazok a folyamatok játszódnak le, ha romantikus érzésről van szó.

A kutatás

Semir Zeki professzor és John Romaya, a UCL Wellcome Neurobiológiai Laboratóriumának munkatársai azt vizsgálták, hogy viselkedik az agyunk, milyen folyamatok játszódnak le benne, ha szerelmesek vagyunk. A kutatás során huszonnégy személyt kértek meg arra, hogy nézzék meg először szerelmük fényképét, majd egy párjukkal azonos nemű személy fotóját, aki iránt nem táplálnak semmiféle romantikus érzést. Eközben agyi aktivitásukat funkcionális mágneses rezonanciával (fMRI) vizsgálták.

A 19 és 47 év közötti alanyok fele nő (6 heteroszexuális és 6 homoszexuális), fele pedig férfi (6 heteroszexuális és 6 homoszexuális) volt, akik a vizsgálat idején is párkapcsolatban éltek. A pácienseknek a vizsgálat előtt és után is be kellett számolniuk arról, hogy éreznek partnerük iránt, a Kinsley-skála segítségével pedig szexuális orientációjukról is nyilatkozniuk kellett.

Eredmény

Az fMRI vizsgálat szinte teljesen hasonló eredményt mutatott mindegyik csoportnál, akár nőről, akár férfiról, homoszexuálisról vagy heteroszexuálisról volt szó. Mikor a páciensek szerelmük fényképét nézték, agyuk bizonyos részei magas aktivitást mutattak, míg más régiók egyáltalán nem aktivizálódtak. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az aktivizálódott területek az agykérgi illetve az agykéreg alatti területek, elsősorban ott, ahol magas a dopamin- és a szerotonontermelés. A dopamin ugyanis a jó közérzetért és a boldogságért felelős, a szerotonin pedig a barátságok és az emberi kapcsolatok kialakításában játszik fontos szerepet.

Nagyon érdekes az is, hogy az agynak pont az a része nem aktivizálódott, amelyik a józan ítélőképességért felel, talán innen is eredhet a mondás, hogy a szerelem vak.

Dante és Shakespeare

Zeki professzor a PLoS One kiadványában arról is mesélt, hogy a kutatást a világirodalom nagyjai ihlették, köztük Platón, Shakespeare, Dante és Verlaine, akik hasonlóan fejezték ki érzelmeiket azonos nemű és ellenkező nemű ember iránt. Ezt a jelen kutatás is alátámasztja, hiszen akár nőről, akár férfiról, homoszexuálisról vagy heteroszexuálisról van szó, az agy minden esetben ugyanott és ugyanúgy aktivizálódik mindenkinél.

Kinsley-skála

Alfred Kinsey visszautasította a szexuális irányultság hagyományos kategóriáit (heteroszexuális, homoszexuális, biszexuális). Véleménye szerint a szexualitást olyan kontinuumként (Kinsey-skála) kell felfogni, amelynek egyik végpontján (0-s érték) a kizárólag heteroszexuális, a másik végpontján (6-os érték) a kizárólag homoszexuális irányultságú emberek találhatók. Az emberek többsége valahol a két véglet között található. A szexuális ingerekre nem reagálókat (aszexuálisok) az X kategóriába sorolta. (Szerk.)

(Forrás: Angolból fordította a Love: it’s all the same to the brain című cikk alapján T. B.)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről