Másként „működik” a vegetáriánus, másként a húsevő
Az, hogy milyen táplálkozási módot követünk hosszú időn át, meghatározza, milyen baktériumközösség alakul ki a bélrendszerünkben. „Köztudomású, hogy a táplálkozás befolyással van az egészségre, de hogy milyen módon befolyásolja a diéta az egészséget, nem tudjuk pontosan” – mondja Frederic D. Bushman mikrobiológus professzor, aki az emésztőrendszeri baktériumtípust megállapító kutatást vezette a Pennsylvania Egyetemen.
A kutatók 98 egészséges, önként vállalkozó személytől kérdezték meg a szokásos étrendjét, illetve azt is, mit ettek az elmúlt 24 órában. Ezután genetikailag azonosították a székletmintákban levő baktériumokat és megszámlálták az ott található egyes fajokat. Így derítették ki, hogy az emberek között alapvetően kétféle emésztőrendszeri – enterotípus – létezik.
Az egyik: a nyugati típusú, húsban és állati zsiradékban bővelkedő étrend hosszú távú fogyasztásával kialakult Bakteroides baktérium elszaporodásával jellemezhető enterotípus, a másik a növényekben, rostban gazdag, zsírban szegény étrendet követően kialakuló Prevotella baktérium eluralkodásával jellemezhető „szénhidrát” típus.
Táplálkozás és baktériumok
„Úgy találtuk, hogy az étrend összefüggésben van a bélben élő mikrobák típusával, ez lehet az a mechanizmus, amely összekapcsolja a táplálkozási módot az egészséggel… Bár a diéta működési mechanizmusát, azt, hogy milyen módon befolyásolja a bélbaktériumokat, még meg kell fejteni, eredményeink máris képesek rávilágítani a bélbaktériumok típusa szerint kialakuló különbségekre” – fűzi hozzá a kutatásban résztvevő Gary Wu gasztroenterológus.
A kísérleti személyek enterotípusa szorosan kötődött az illetők diétájához: a főként állati fehérjét és zsiradékot fogyasztóknál a Bacteroides baktériumfajok, a döntően szénhidrátevőknél a Prevotella fajok voltak többségben. A kísérleti személyekben vagy az egyik fajt lehetett megfigyelni, vagy a másikat, de sohasem mindkettőt. A vegetáriánusok nagy valószínűséggel a Prevotella-csoportba tartoztak, ugyanígy ide tartozott az egyetlen vegán személy is.
Az enterotípus megállapítása után kiválasztottak 10 egészséges személyt, akik 10 napon át a laboratóriumban tartózkodtak és ellenőrzött, kísérletileg kialakított táplálékot ettek. Mind a 10 személy Bacteroides enterotípus volt a kísérlet kezdetén, folyamán és végén egyaránt. Emésztőcsatornájuk mikrobiomja (az ott tartózkodó élő szervezetek összessége) változott ugyan már egyetlen nap alatt is, de ugyanabban a Bacteroides csoportban maradt, még akkor is, ha nagy szénhidráttartalmú étrendet követtek a kísérlet 10 napja alatt.
Ez arra utal, hogy az enterotípus rövid távon stabil. Változását feltehetőleg csak hosszú távú befolyásolással, hosszú időn át tartó diétával lehet elérni – feltételezik a kutatók. „A hasi fájdalommal, hasmenéssel, hányingerrel járó Crohn-betegséget részben a szervezetnek a bél mikrobáira adott reakciója okozza. A diétaterápia minden terápia közül a legelőnyösebb lehet a Crohn-betegségben szenvedőknek, mert nem nyomja el az immunrendszerüket. A feltételezések szerint ez a terápia úgy működik, hogy változást okoz a bélcsatornában élő organizmusok összetételében.”
A kutatást azzal folytatják tovább, hogy felderítik: a betegség gyógyítása érdekében a mikrobák összetételét milyen irányban kell megváltoztatni.
(Forrás: Független.hu)
