Mi a baj az alacsony zsírtartalmú gyümölcsjoghurttal?

Az alacsony zsírtartalmú joghurt fogyasztása terhes anyáknál összefüggésbe hozható a gyermek majdani nagyobb asztma és szénanátha kockázatával – állapították meg kutatók, akik az Európai Légzőszervi Társaság éves kongresszusán ismertetik kutatási eredményeiket Amszterdamban, szeptember végén.

Eredetileg az volt a kutatók célja, hogy kiderítsék, a tejtermékekben levő zsírsavak mennyire védik a gyermekeket az allergiás betegségek ellen. A kutatás úgy zajlott le, hogy megvizsgálták a Dán Nemzeti Születési Kohorsz (az egyazon időszakban terhes nők) tej- és tejtermék fogyasztását, majd nyomon követték a megszületett gyermekeik asztmás és allergiás (szénanátha) megbetegedéseit.Gyümölcsjoghurt

A kutatás eredménye azt mutatta, hogy általában a tejfogyasztás a terhesség ideje alatt nem növelte az asztma kialakulásának kockázatát a gyermeknél, valójában inkább védő hatása volt. Viszont azoknak a nőknek a gyermekei, akik naponta egyszer alacsony zsírtartalmú gyümölcsjoghurtot ettek a terhesség alatt, 1,6-szer gyakrabban lettek asztmásak 7. életévükig, összehasonlítva azoknak az anyáknak a gyermekeivel, akik nem fogyasztottak alacsony zsírtartalmú gyümölcsjoghurtot. Ugyanúgy, az allergiás rhinitis (orrnyálkahártya-gyulladás), a szénanátha is gyakoribb volt a terhesség alatt alacsony zsírtartalmú gyümölcsjoghurtot fogyasztók gyermekeinél, és azok a jelenben is nagyobb valószínűséggel mutattak asztmás tüneteket.

A kutatók azt feltételezik, hogy a zsírmentességgel, mint kockázatnövelő tényezővel összefügghet a joghurt összetétele. Emellett tovább kutatják a lehetőségeket, mert megvan rá az eshetőség, hogy az alacsony zsírtartalmú joghurt fogyasztása valamilyen egyéb táplálkozási-életmódi tényezővel jár együtt.

Jekatyerina Maszlova, a tanulmány vezető szerzője, a Harvard School of Public Health munkatársa, így értelmezi a kérdést: „Tanulmányunk, amely első a maga nemében, ´együttjárást´ mutat ki az alacsony zsírtartalmú joghurt rendszeres fogyasztása, valamint az asztma és a szénanátha kifejlődése között a gyermekeknél. Ez azonban egész sor ok miatt előfordulhat, így tovább vizsgáljuk a kérdést, hogy a szóban forgó betegségek bizonyos tápanyag-összetevőkhöz köthetők-e, vagy csupán ezeknek az embereknek az életmódja és táplálkozási szokásai hasonlítanak egymáshoz, és ez a magyarázata az asztma megnövekedett kockázatának.”

(Forrás: Független.hu)