A haskörfogat megnövekedése lassan népbetegség, sokszor követi a 2. típusú cukorbetegség, a máj elzsírosodása, emellett a metabolikus szindróma a szív- érrendszeri betegségek legfőbb kockázati tényezője. A gyakran használt ízfokozó, a teljesen biztonságosak tartott nátrium-glutamát metabolikus szindrómára gyakorolt hatását nemzetközi kutatócsoport vizsgálta.

Újszülött egereknek adtak be egy adag nátrium-glutamátot. Ezt az egereknél követte a hasi elhízás, a cukorbetegség, a hiperlipidémia, a májgyulladás, a máj kötőszöveteinek elváltozása és végül a májrák. Ha vemhes egereknek adták be a nátrium-glutamátot – ezt a gyakran használt ízfokozót, amit teljesen biztonságosak tartanak –, az utódoknál falánkságot és a növekedési hormonszint megemelkedését tapasztalták.

Tovább vizsgálva a nátrium-glutamát hatását, kalóriamegvonásos diétával, illetve normál diétával táplálták a nátrium-glutamáttal kezelt állatokat: kiderült, hogy a kalóriamegvonás nem semlegesítette a hatását, továbbra is kövérek voltak az állatok, és a zsírmáj korai tüneteit mutatták, de valamennyit javultak a vérzsír-értékeik. 12 hónapos korukra az egerek valamennyien kövérek voltak, akár megvonásos, akár normál diétán éltek, csak a megvonásos diéta lelassította a zsírmáj kifejlődését.

Makoto Fujimoto és társai azonosították a nátrium-glutamátot, mint kritikus tényezőt az elhízás kifejlődésében, és kimutatták, hogy a kalóriamegvonó diéta lassítja a májbetegség kialakulásának menetét, de nem tudja semlegesíteni a hatást.

A nátrium-glutamát a természetben előforduló aminosav, széles körben használják ízfokozóként – és egyre nagyobb adagokban. A WHO szakértői bizottsága nem állapított meg specifikusan napi beviteli értéket rá. A tudományos bizottság reprodukciós és teratológiai tanulmányai nem állapítottak meg sem egereknél, sem patkányoknál, sem nyulaknál, sem majmoknál születési rendellenességre utaló hatást, de a kutatások azt mutatják, hogy az újszülött rágcsálókban elhízást és inzulin rezisztenciát okoz a nátrium-glutamát, és az ezzel etetett vemhes állatok kicsinyei falánkak és elhízottak lesznek.

A zsírmáj növekvő előfordulása a nátrium-glutamát masszív élelmiszeripari használatához kapcsolódik: élelmiszer-kilogrammonként 10 grammot is adagolnak, sőt az USA-ban akár 16 grammot is. Míg 1969-ben 200 000 tonnát használt fel belőle az élelmiszeripar, 2001-ben már 800 000 tonnát.

„Bár a nátrium-glutamátot biztonságos élelmiszer adalékanyagnak tartják, gyógyszerekkel való interakciójáról és a krónikus gyulladásos betegségekre vagy éppen a neurológiai betegségekre gyakorolt hatásáról semmit sem tudunk. Mennyire biztonságos a nátrium-glutamát? Megismerve a metabolikus rendellenességekre és a gyulladásos betegségekre gyakorolt hatását, messzemenő következtetéseket vonhatunk le például az elhízásra vonatkozóan, ami korunk egyik legnagyobb problémája” – írja a cikk előtti bevezetőjében Sampath Parthasarathy, a Journal of Medicinal Food főszerkesztője.

Ha szívesen olvasna még a glutamátról, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Glutamát – ízfokozó az élelmiszerekben

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről