Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Szagoljuk ki, meddig élünk!

A szaglás elvesztése nem okoz közvetlenül halált, de figyelmeztető előjel lehet. Éppen ezért a szagérzékelésükben tartós változást tapasztalóknak azt ajánlják, hogy kérjenek orvosi segítséget. Idősebb korban ugyanis a szagérzékelés mérésével előre jelezhető, milyen valószínűséggel marad életben az illető öt évig – állítják chicagói szagláskutatók.

Szagoljuk ki, meddig élünk!A 3000 felnőtt részvételével készült felmérésből az derült ki, hogy a legrosszabb szaglással rendelkező 39 százalék öt éven belül meghalt, míg a jó szaglásúaknak csupán a 10 százaléka halt meg ugyanezen idő alatt. A kutatók szerint a szaglás elvesztése nem okoz közvetlenül halált, de figyelmeztető előjel lehet. Éppen ezért a szagérzékelésükben tartós állapotváltozást tapasztalóknak azt ajánlják, hogy kérjenek orvosi segítséget.

A Chicagói Egyetem kutatói 57-85 éves felnőttek reprezentatív mintáját kérték fel arra, hogy vegyenek részt egy gyors szaglásvizsgálatban. Az alanyoknak öt különböző szagmintát, borsmentát, halat, narancsot, rózsát és bőrt kellett megszagolniuk. Öt évvel később a felnőttek 39 százaléka, akik a legalacsonyabb pontszámot érték el (4-5 hibát vétettek), elhunyt, szemben a közepes szaglásvesztésben szenvedők 19 százalékával, és az egészséges szagérzékeléssel rendelkezők 10 százalékával.

A halálozás kockázata akkor is a legrosszabb szaglásúak esetében volt a legnagyobb, amikor olyan tényezőket is számításba vettek, mint az életkor, a táplálkozás, a dohányzás, a szegénység és az általános egészségi állapot.

A kutatást vezető Jayant Pinto professzor elmondta, a szaglásvesztés nem okoz közvetlenül halálozást, hanem egyfajta korai figyelmeztetésként szolgál, amely azt jelzi, hogy károsodás történt. „Eredményeink egy olyan hasznos klinikai teszt kifejlesztéséhez vezethetnek, amellyel gyorsan és olcsón lehet azonosítani a legnagyobb kockázatnak kitett személyeket.”

Az, hogy pontosan hogyan járul hozzá a szaglásvesztés a várható élettartam alakulásához, egyelőre nem világos, de a szakértők több elméletet is megfogalmaztak ezzel kapcsolatban. Úgy vélik, hogy a szagérzékelés csökkent képessége a sejtek kisebb mértékű regenerálódására utalhat a szervezet egészében, mivel az egészséges szaglás részben az orr belsejét borító sejtek folyamatos cserélődésén múlik. A szaglás romlása ezen kívül a szennyező anyagok és kórokozók élethosszig tartó behatására is utalhat.