Mérgező lehet együtt a csapvíz és a jódozott só
A vízcsapból eresztett, klóraminnal kezelt vízben jódozott sóval való főzés közben toxikus molekulák keletkeznek. Ezek a mérgező molekulák még a tudósoknak is egészen újak. Egyelőre az bizonyosodott be, hogy a főzési körülmények, a víz típusa és a felhasznált só típusa, a főzési hőmérséklet és az időtartam mind befolyásolja a mérgező anyagok keletkezését.
A vezetékes vízellátás szabálya, hogy fertőtlenítik a vizet, mielőtt a fogyasztóhoz kerül. A fertőtlenítés többféle módon is lehetséges, beleértve azt is, hogy klórt vagy klóraminokat adnak hozzá a vízhez. Ez utóbbit ammónia adagolásával érik el.
Ez a két folyamat – a klórozás és a klóraminozás – természetesen hatással van a víz kémiai összetételére. A vezetékes vízben levő klór és a klóramin reagál az ételbe tett jódozott sóval, hipojódsavat alkotnak, majd ez a sav reagál az étellel és más, a vízben levő szerves anyagokkal, és létrejönnek a jódozott fertőtlenítőszer-melléktermékek – az I-DBP-k. Ezek a vegyületek csaknem teljesen újak a kutatók számára. Közülük néhányat toxicitási tesztnek vetettek alá.
Az I-DBP-k, amelyek a klórozott vagy klóraminozott vízben főzés közben keletkeznek, újak a környezeti kémikusoknak, toxikológusoknak – mondja dr. Xiangru Zhang a Hong Kong-i Egyetem professzora. Ez az eredmény pedig nemcsak az ivóvízkutatók vagy a gyakorlati szakemberek számára fontos, de a nagyközönségre is tartozik.
A kutatók a kísérleti főzések során különböző csapvizeket használtak, változtatták a hőmérsékletet és az időtartamot, adtak a főzővízhez búzalisztet és jódozott sót, és nézték, milyen I-DBP-k keletkeznek. 14-féle teljesen új molekulát azonosítottak, kilencnek a struktúráját meghatározták. Ezek után tesztelték, mennyire mérgező a kilenc molekula. Több ezek közül ötvenszer-kétszázszor toxikusabb volt a társainál.
A főzési körülmények, a víz típusa és a felhasznált só típusa, a főzési hőmérséklet, az időtartam mind befolyásolja az I-DBP-k keletkezését. A körülményektől függően a főzővízben változó koncentrációban voltak jelen: 0,72-től 7,63 mikrogramm/liter mennyiségben. Ha a főzési körülményeket módosítjuk, minimalizálhatjuk az I-DBP-k koncentrációját.
A kutatók azt javasolják, hogy inkább klórozott, ne klóraminnal kezelt vizet használjunk, és olyan sót, ami kálium-jodáttal van kezelve, nem pedig kálium-jodiddal. Főzzenek alacsony hőmérsékleten, rövidebb ideig, az is csökkenti az I-DBP-k keletkezését.
A Hong Kong-i és a Nanjingi Egyetem kutatói szerint további kutatásokat kell végezni, hogy megállapítható legyen, milyen hatásuk van ezeknek az anyagoknak az egészségünkre.
