Mit jelez a hasi elhízás?
Azoknál, akiknél a plusz kilók többsége a hasra, nem pedig a csípő és vállak területére lokalizálódik (centrális elhízás), nagyobb a 2. típusú cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegség és különböző szív-érrendszeri kockázati tényezők előfordulásának gyakorisága. A felelős egy génvariáns – áll a Massachusetts General Hospital (MGH) kutatóinak tanulmányában.
A testzsír eloszlásában különböznek az emberek. Abban az esetben, amikor a zsírtömeg nagy része a has területére lokalizálódik, abdominális elhízásról beszélünk – magyarázza Sekar Kathiresan, a MGH Center for Genomic Medicine igazgatója, a Harvard Medical School docense, a JAMA folyóirat vezető szerzője. Az abdominális obezitást (elhízást) már korábban összefüggésbe hozták bizonyos szívbetegségek és anyagcsere-betegségek kialakulásával, de az ok-okozati összefüggés tisztázatlan volt. A tanulmányban megvizsgálták, hogy vajon a hasi elhízásra hajlamosító genetikai háttér összefüggésbe hozható-e a 2. típusú cukorbetegség és a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázatával. A válasz egyértelműen „igen”.
Bár korábbi tanulmányok is rávilágítottak az összefüggésre, eddig nem sikerült kizárni az életmódbeli tényezőket, mint például a táplálkozást, a dohányzást és a testmozgás hiányát. A jelenlegi vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a testalkat valóban növelheti- e a kardiometabolikus kockázatot.
A kutatók 48 olyan génvariánst vettek figyelembe a kutatás során, melyek befolyásolják a derék-csípő hányadost. Ezek megléte esetén – a testtömeg-indexszel korrigálva – egy genetikai kockázati pontszámot kaptak a vizsgálatban résztvevők. A brit Biobankkal együtt dolgozva keresték a válaszokat a fenti kérdésekre.
Az eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy a hasi elhízásra hajlamosító genetika jelentősen növeli a 2. típusú cukorbetegség és a szívkoszorúér-betegség előfordulását, valamint növeli a vérzsír, vércukor és a szisztolés vérnyomás értékeit. Nem találtak összefüggést a genetikai kockázati pontszám és életmódbeli tényezők között.
Connor Emdin, a tanulmány vezető szerzője elmondta: A jövőben a zsíreloszlást módosító gyógyszerek fejlesztése segíthet megelőzni ezeknek a betegségeknek a kialakulását.
