Hogyan maradnak meg az emlékeink?

A megfelelő működéshez az emberi agynak képesnek kell lennie emlékezni és felejteni. Az emlékvesztés révén a szükségtelen információ törlődik, és az idegrendszer megőrzi képlékenységét. E folyamat megszakítása komoly idegi betegségekhez vezethet. Svájci tudósok felismerték a molekuláris mechanizmust, amely aktívan szabályozza a felejtés folyamatát.

A felejtés mechanizmusát fedezték fel a C. elegans féregben. A talajférgek rendjébe tartozó fonalféregfaj ma a biológia egyik legfontosabb, legáltalánosabban használt modellszervezete.

A fontosak megmaradnak

Az emberi agy úgy épül fel, hogy csak a szükséges információt tárolja állandóan, a többit idővel elfelejti. Eddig azonban nem volt világos, hogy ez a folyamat aktív vagy passzív-e. Svájci egyetemi kutatók találtak egy molekulát, amelyik aktívan szabályozza a felejtést. Az ún. musashi fehérje felelős az agy szinoptikus kapcsolatai (ez az a hely, ahol az információ az egyik idegsejttől a másikhoz jut el) szerkezetéért és működéséért.

A férgeket megfelelő szaggal tanítva a kutatók először genetikailag módosított fonalféreg tanulási képességeit vizsgálták. Ezen férgekben nem volt jelen a musashi fehérje. A kísérletek azt mutatták, hogy ezeknek a fonalférgeknek ugyanolyan tanulási képességük volt, mint a nem módosítottaknak. Ugyanakkor a hosszabb idejű kísérletek során azt találták a kutatók, hogy a mutánsok sokkal jobban emlékeztek az új információra. Másképp kifejezve, a genetikailag módosított, musashi fehérje nélküli férgek kevésbé felejtettek.

A felejtés nem véletlen

További vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a fehérje gátolja a szinaptikus kapcsolatokat stabilizáló molekulák szintézisét. Úgy tűnik, ez a stabilizálás fontos szerepet játszik a tanulás és a felejtés folyamatában. A kutatók két párhuzamos mechanizmust azonosítottak. Egyfelől az adducin fehérje elősegíti a szinapszisok növekedését, ezzel segít az emlék megtartásában, másfelől a musashi fehérje aktívan gátolja a szinapszisok stabilizálódását, ezzel kiváltva az emlékvesztést. Következőleg a két fehérje közötti egyensúly az, ami rendkívül fontos az emlékek megtartásához.

A felejtés ezek szerint nem passzív, hanem aktív folyamat, amelynek megszakítása súlyos mentális zavarokhoz vezethet. A musashi fehérje érdekes olyan szerek kifejlesztése kapcsán, amelyek megkísérlik megelőzni a normálistól eltérő emlékezetvesztést, ami bizonyos betegségekben, pl. Alzheimer-kórban jelentkezik. A felfedezés nyitotta gyógyítási lehetőségek feltárása további tanulmányok elvégzését igényli.

(Angolból fordította: Korom Lajos)