Méhnyakrák: áttörés vagy átverés?

„Ha nem oltatod be ma lányodat, holnap majd méhnyakrákban hal meg!” Ma ez az üzenete a médiának, amely áttörésről harsog a rákmegelőzésben. A csendes, de aggódó hangok alig hallatszanak. A média – akarva-akaratlan – világszerte felült a gyógyszeripari propagandának.

A média hírt akar, a gyógyszeripar pedig forgalmat. Az érdekek tehát találkoznak.

Az Amerikai Orvosok és Sebészek Szövetsége (Association of American Physicians and Surgeons – AAPS) honlapján „Cselekednünk kell! Leveleket kell küldeni a szerkesztőknek, hogy helyretegyük az új HPV fertőzöttséggel kapcsolatos állításokat” címmel közölt felhívást a tagokhoz. Ebből megtudható, hogy a Merck gyógyszergyár, bár felhagyott a HPV vakcinával, a Gardasillal kapcsolatos lobbitevékenységével, a propagandagépezet teljes gőzzel dolgozik. A Merck azt sugallja, hogy a nők negyedében időzített bombaként ketyeg a HPV fertőzöttség és így a méhnyakrák veszélye. Valójában a nők mindössze 2%-a fertőzött a legveszélyesebbnek mondott 16-os és 18-as HPV vírussal, és a fertőzöttség a legtöbb nőben két év alatt megszűnik, áll a felhívásban, amely azzal végződik, hogy felszólítja az olvasókat: levelekben tiltakozzanak a szerkesztőknél, ha a HPV vírussal és oltással kapcsolatban félrevezető cikket olvasnak, továbbá világosítsák fel képviselőiket, ha az államukban be akarják vezetni a kötelező HPV oltást.

Szintén az AAPS honlapján lehet olvasni a negatív mellékhatásokról is. Ezek szerint az oltással kapcsolatban már három halálesetről tudnak, ebből két lány 12-19 év közötti volt. A Merck és az amerikai gyógyszerhatóság szerint a halálesetek nem függnek össze az oltással. Egyéb súlyos mellékhatásokat is leírtak, mint bénulás, epilepsziás rohamok, Guillain-Barré-szindróma (életveszélyes neurológiai betegség). A „nem súlyos reakciónak” minősített esetek közt olyanok szerepelnek, hogy „a lány légzése leállt, de később újraélesztették”, egy másik pedig: „allergiás bőrreakciók, hazaküldték, otthon anyja hiába szólongatta, a lányt később újraélesztették”. 42 terhes nőből az oltás után 18 tapasztalt negatív mellékhatásokat, ezek a spontán vetéléstől a magzati abnormalitásokig terjedtek.

Az AAPS által hivatkozott Dunne EF és munkatársai 2007. évi vizsgálata (l. erről szóló ismertetésemet) azt igazolja, hogy a Gardasillal kivédhető két magas kockázatú HPV típus (16-os és 18-as) összességében nagyon alacsony százalékban fordul elő. Ez önmagában megkérdőjelezi a teljes körű oltás szükségességét. Mivel a fertőzöttség nem azonos a rák kialakulásával, hiszen sok nőben a fertőzés két év után spontán megszűnik (az immunrendszer elbánik a vírusokkal), a valódi rákkockázatnak kitett nők száma még alacsonyabb. Ráadásul a rákkockázattal kapcsolatba hozható HPV vírusokból legalább 15 ismert, és a fertőzöttség gyakorisága a rákkockázatot jelentő HPV vírusokból 18%-28%. Ebből „fed le” 3,4%-ot a Gardasil, de csak akkor, ha a beoltott személy még nem fertőzött a 16-os és 18-as HPV által.

Mivel a HPV vírusok nem csak szexuális úton, hanem bőr-bőr érintkezéssel is terjednek, a fiatal kor, a nemi élet hiánya nem feltétlenül jelent mentességet a fertőzöttségtől. A fiatal kori beoltás értelmetlenségéről szól Cindy Bevington: A kutató a HPV piac ellen című cikke. Hogy az oltás nem is oly veszélytelen, arra figyelmeztet még Dr. Sherri Tenpenny: A Gardasil veszélyessége kezd kibontakozni című írása is.

Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus

A cikk folytatásából kiderül, hogy az oltás kivédi ugyan a rákot okozó HPV vírusok 10%-át, de nem véd a rákot okozó fertőzések 90%-ával szemben. A folytatáshoz kattintson ide.
További hírek és aktualitások Szendi Gábor honlapján.