Gyerekekkel erdőn-mezőn

A szabadban tombolni, bújócskázni, kunyhót építeni, terepruhát készíteni szinte minden gyerek szeret. A zöldben megtartott születésnapi buli kevesebb előkészületet és utómunkálatot is igényel. A játékhoz szükséges szinte minden kellék a helyszínen megtalálható, s torta helyett tábortűznél sütögethetjük a finomságokat.

Fontos a megfelelően megválasztott helyszín. Kirándulás, séta közben figyeljük a környezetünket, biztosan megtaláljuk az ideális területet. Legyen elég hely a fogócskához, bújócskához, fagyűjtéshez, ugyanakkor legyenek jól kijelölhető határai, ameddig menni szabad, nehogy a buli végén az eltévedt, elkóborolt gyerekeket kelljen fél éjszaka keresni.

Meghívó

Stílszerűen írhatjuk szép nagy falevélre, a filctoll általában jól fog rá. Vagy készülhet a meghívó egy vékony papírcsíkra is, amelyet felsodrunk, és egy levélbe csavarunk, majd átkötjük spárgával. Az időpont és helyszín mellett ne felejtsük el megemlíteni, hogy ünneplő helyett most sportos szabadidő ruházatban várjuk a vendégeket.

20100708_gyerekekkelerdonmezon1Szabadtéri játékok

A gyerekek egyik kedvenc játéka a kunyhóépítés. Ehhez 6-8 erősebb, egyenes, kb. 2 m hosszú faágra, és a keresztrudakhoz kisebb botokra lesz szükség. A hosszú ágakat körben felállítjuk, és a tetejüket spárgával erősen összekötözzük. Ezután hozzáerősítjük a keresztrudakat, végül az egészet beborítjuk lapulevéllel, hosszú szárú növényekkel.

Ha elkészült a menedék, kezdődhet a várvédő játék. A gyerekek két csapatra oszlanak, és a támadók megpróbálják megszerezni a védőktől a zászlót, amelyet a kunyhó előtt őriznek. Ha valaki megérinti az ellenfél játékosát, ezzel harcképtelenné is teszi mindaddig, míg egy csapattársa, szintén érintéssel ki nem szabadítja.

A mozgalmas játék után jöhet egy kis növényismeret, ahol előre elkészített rajzos/fényképes feladatlapok, vagy kis növényhatározó segítségével kell felismerni minél több növényt. A gyerekek megfigyelőképességét fejleszthetjük úgy is, hogy papír és ceruza segítségével fakéreg vagy levéllenyomatok gyűjtésére küldjük őket.

Ügyességi játék a kődobálás. Egy nagy, lapos kövön elhelyezünk 4-5 kisebbet egymás tetején, majd meghatározott távolságból megpróbáljuk eltalálni őket. Mindenkinek egy dobása van. Az nyer, aki több kavicsot tud leverni.

Ugyancsak a reflexek fejlesztését szolgálja a tobozkapkodó. Az összegyűjtött tobozokat egy kupacba tesszük, és körbeálljuk. Az első játékos felvesz egy tobozt, jó magasra feldobja, gyorsan felvesz a kupacból egy másik tobozt, és a másik kezével elkapja a feldobottat. Ha sikerül, megtarthatja mindkét tobozt. A végén az nyer, akinek a legtöbb toboza van.

Ha túl nehéznek tűnik a játék, játszhatjuk úgy is, hogy a feldobás és elkapás között tapsolni kell, vagy például megfordulni a tengelyünk körül. Egy biztos, ennél a játéknál nevetésben nem lesz hiány.

Piknik

A sok játékban biztosan alaposan megéhezünk és megszomjazunk. Folyadékként hígított almalevelet vagy natúr ásványvizet vigyünk magunkkal, a cukrozott italoktól csak még szomjasabbak leszünk.

Ha lehetőségünk van rá, gyújtsunk tábortüzet. Süthetünk a parázsban fóliába csomagolt krumplit, kukoricát, kolbászt, a türelmetlenebbek almát vagy banánt is, ez utóbbiak ugyanis gyorsabban elkészülnek.

Előfordulhat, hogy az időjárási viszonyok vagy a gyerekek életkora miatt nem akarunk tüzet gyújtani. Ilyen esetekre csomagoljunk szendvicset, és természetesen sok-sok zöldséget, sárgarépát, paprikát, uborkát, meg a szállítást jól bíró gyümölcsöt, például almát. Számítsunk rá, hogy a szabad levegőn eltöltött órák után gyermekeink farkaséhesen vetik rá magukat a „terített asztalra”.

Harrach Orsolya