Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

A csodás méhbalzsam

A méhbalzsam (Monarda dydima) vagy más nevén vörös indiáncsalán Elsősorban gyógynövényként tartják számon, mivel a szárított leveleiből teát készítenek, de fűszeres, citromos aromája miatt a konyhában is megállja a helyét zöldfűszerként.

A méhbalzsam, más nevén vörös indiáncsalán, vad ápolka vagy bermagott egy Észak-Amerikában őshonos egy évelő gyógynövény, ami a menták családjába tartozik. Nem az élénkpiros virága miatt vált közismertté, ami júliustól késő augusztusig, hanem az Oswego tea forrásaként, amely egy másik közismert elnevezése a Monarda didyma-nak. Leveleit használják limonádék és más hideg italok készítéséhez is. Fűszeres aromája miatt zöldfűszerként is megállja a helyét, de még a parfümkészítők is előszeretettel használják. A méhbalzsam Nicolas Monardesnak köszönheti nevét, aki egy spanyol fizikus, botanikus és az amerikai flóra krónikása volt a XVI. században. A bergamott nevet a bergamottnarancshoz való közeli hasonlósága miatt kapta, amiből a híres Earl Grey teát készítik.

Jellemzői

Henger alakú virágai kétajkúak, bozontosak és általában élénkpirosak, habár ezeknek a kultúrnövényeknek fehér, rózsaszín és lila színük is lehet. A méhbalzsam általában 91-123 cm magasra nő, és körülbelül ugyanilyen szélesre terjeszkedik. Csoportosan növő virág, amely jól fejlődik teljes napfényben. Részleges árnyékban is megél, de valószínűleg kisebbre nő, és a virágai is kisebbek lesznek. A nedves, jó vízelvezető talajt kedveli. Ajánlott homokos talajba ültetni. A méhbalzsam könnyen elszaporodhat, de, ha minden három évben szétosztjuk a rizómákat az megakadályozza a túlzott elterjedésüket. A gyökereket helyezzük egymástól 35-45 cm távolságra. Ősszel meg kell metszeni, és tavasszal trágyázni, hogy biztosítva legyen a növekedése.

A méhbalzsam felhasználása

A méhbalzsam nagyon hasznos növény. Elsősorban gyógynövényként tartják számon, mivel a szárított leveleiből teát készítenek. Régebben gyógyászati célra is használták, többek között gyulladások és fertőzések kezelésére. A növény leveleit olyan hideg italok készítéséhez is használják, mint a puncs, és a limonádé. Fűszeres, citromos aromája miatt a konyhában is megállja a helyét zöldfűszerként. Azon kívül, hogy gyógyhatású teát készítenek belőle az olaját illatszerek készítéséhez használják és magát a növényt gyógynövény kertekben és díszkertekben termesztik évelő növényként. A méhbalzsam vonzza a lepkéket, és a méheket, vidám, élettel teli hangulatot kölcsönöz a kertednek.

(Forrás: Ismerjük meg a sokoldalú méhbalzsamot!)